Ősi templomokra bukkantak az észak-ír Navan-erődben

A belfasti Queen’s Egyetem régésze, Patrick Gleeson vezette kutatás során nem fizikai ásatásokkal, hanem beavatkozást nem igénylő technológia segítségével végeztek felmérést a jól ismert lelőhelyen. A felfedezések nagy jelentőségűek, Gleeson szerint a Navan-erőd rendkívül fontos helyszín, mind a régészeti leletek szempontjából, mind pedig az ír mitológia szempontjából, pl. az ulsteri ciklus legendás története, az ír eposz, a Táin bó Cuailnge főhőse, Cú Chullain ide kötődik.

Forrás: Queen’s University

Korábban az egészen kis területen végzett ásatások alapján a régészek úgy vélték, hogy az ír sziget ősi lakói időszámításunk előtt 95 körül elhagyták e helyszínt, azonban az új vizsgálatok szerint egészen a középkorig használták az erőd területét. Gleeson szerint így az erőd „már nem csupán a történelem előtti idők emléke”.  Az ír kutató skót és német kollégáival együtt vizsgálta a helyszínt, és az Oxford Journal of Archaeology szakfolyóirat közölte az eredményeket. A vizsgálatok különböző geofizikai (pl. talajelektromosság, mágnesség) és lidaros mérésekből álltak, vagyis ezekhez nem kellett fizikailag megzavarni a sok évszázados talajrétegeket, azonban az így kirajzolódó, mélyben rejtőző szerkezeteket fel lehet ismerni, és ezek később ásatásokkal is feltárhatóak lesznek.

„Az 1960-as évek feltárásaiban a történelem előtti Európa talán legérdekesebb építményeire derült fény, megtalálták köztük a kora vaskori, 8-as alakú építmények sorozatát, és egy, időszámításunk előtt 95-ből való fából épített, 40 méteres gyűrűs szerkezetet. Ez utóbbit az építésekor kövekkel töltötték meg, majd a fából készült gyűrűt leégették, így hozták létre azt a hatalmas dombot, ami ma uralja a lelőhely látványát” – magyarázta Gleeson.

A most elvégzett vizsgálatok alapján az 1960-as években azonosított vaskori építmények nem királyi lakhelyek, hanem monumentális templomok voltak, amelyek a szakértők szerint a római kor előtti Észak-Európa legnagyobb rituális építményei között lehettek. A most megismert szerkezeteket egyúttal össze lehet hasonlítani Írország más, hasonló korú építményeivel, valamint Észak-Európa területén az elmúlt évtizedekben megtalált kultusz-központokkal. Úgy tűnik, hogy a Navan-erőd is egy olyan helyszín volt, amelynek az ősi kultuszközpontjára építkezve, annak szellemiségére támaszkodva alakult ki a későbbi, középkori uralkodói és egyházi központ. A 7. századra a szomszédos Armagh városában alakult ki az egyik, vagy talán épp a legfontosabb ír (keresztény) egyházi központ, így a helyszín rituális jelentősége talán még az írek megtérítésének történetében is szerepet kapott. A Navan-erődben talált építmények a 7. századig folyamatosan használatban lehettek, de a régészek szerint akár még jóval tovább is fennmaradhatott ez az uralkodói központ, ám az teljesen bizonyos, hogy a Szent Patrikhoz kötődő armaghi egyházalapításig (5. század) folyamatos volt a jelenlét.

A pontos információkért, és a terület jelentőségének kontextusba helyezéséért persze majd ásatásokra lesz szükség itt is, és a többi, hasonló korból fennmaradt, és a most elvégzett felméréseknek megfelelő vizsgálatokon már átesett történelmi lelőhelyeken.