Ősi kőstruktúrákat találtak az Arab-félszigeten

2017 óta több száz hasonló struktúrát azonosítottak a szaúd-arábiai Harrat Khajbar sivatagos lávamezőin. Egy új tanulmány alapján a hosszú téglalapszerű, musztatilnek (régies arab szó, négyszöget jelent) nevezett építmények rituális célokat szolgálhattak – számol be a ScienceAlert.

Huw Groucutt, a Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet munkatársa és kollégái műholdas felvételeket elemezve 104 új musztatilt fedeztek fel, ezúttal a Nefúd-sivatagban. Az azonosítást követően a csapat a terepre is kivonult, hogy a helyszínen vizsgálhassák a kőemlékeket. A Harrat Khajbar-i struktúrákhoz hasonlóan ezek is két hosszúkás, alacsony falból, és két rövid, de vaskos platformból állnak. A musztatilek akár 600 méter hosszúak és fél méter magasak is lehetnek.

Az egyik struktúránál faszenet is találtak, ez 7000 évesnek bizonyult. A maradványok a tágabb régió egy izgalmas periódusára datálhatóak: 14600-5000 évvel ezelőtt a térség egy igen csapadékos időszakát élte, a régióban dús volt a vegetáció. A legfrissebb kutatások alapján ugyanakkor az Arab-félsziget 8000 éve, az itteni csapadék csökkenésével elkezdett jelentősen kiszáradni, a musztatilek pedig feltételezhetően éppen ehhez az átalakuláshoz köthetőek.

A szakértők arra gyanakodnak, hogy a struktúrák a területért és vízért folyó harccal állnak kapcsolatban, pontos funkciójuk viszont nem ismert. A musztatilekhez nem tartozik bejárat, környezetükön viszont izgalmas leleteket, például kőeszközöket találtak. A kutatók szerint ez azt sugallja, hogy a struktúráknak nem volt gyakorlati hasznuk.

A musztatileknél állati csontokat is felfedeztek, az egyik kőelemen pedig geometrikus mintát azonosítottak. Groucutt és kollégái arra gyanakodnak, hogy a struktúrák rituális célokat szolgáltak, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy milyen szociális tevékenység is zajlott a helyszíneken. Ha Groucuttéknak igazuk van, úgy a musztatilek a nagy méretű rituális építmények legkorábbi példái közé tartozhatnak.