Így faragták a mamutcsontokat a jégkorszaki művészek

A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a jégkorszaki ember mit is kezdett a mamutcsontokkal.

A Szibériai Szövetségi Egyetem és a Novoszibirszki Állami Egyetem csapata rekonstruálta, hogy miként hozhattak létre díszeket és szobrokat mamutcsontból – számol be a Phys.org. A kutatók a Krasznojarszki határterületen fekvő Uszt-Kovánál azonosított gyöngysort, állatszobrocskát és egyéb leleteket elemeztek. A lelőhelynél a 20. század közepe óta folytatnak feltárásokat, igazán azonban csak 1980 és 2000 között lendültek fel az ásatások.
Uszt-Kova a szénizotópos elemzések alapján nagyjából 20 ezer éves. A régészek számára a terület legizgalmasabb leleteit az állati szobrocskák jelentik, de egyéb, mamutcsontból készült tárgyakat is találtak a környéken. Egészen mostanáig a kutatók nem tudták, hogy a korabeliek miként is munkálták meg az anyagot. A friss eredmények azt mutatják, hogy 20 ezer évvel ezelőtt a helyiek fúrókkal, vágó és egyengető pengékkel dolgoztak, egy-egy tárgy pedig elképesztő alkotóképességről árulkodik.
Ljudmila Valentinovna Lbova, a Novoszibirszki Állami Egyetem munkatársa szerint több mamutcsont-tárgyat is analizáltak, melyek az elmúlt 24 ezer évben keletkeztek. A mikroszkópos elemzés adatai alapján aztán képesek voltak rekonstruálni az elkészítés módját. A csontokon különböző eszközöktől származó nyomokat mutattak ki. Az alkotónak először kis darabokra kellett törnie az agyarat, majd ezeket tovább alakította, míg előbb nagyobb gyöngyök, majd kisebb téglatestek nem jöttek létre. Ezeket aztán átfúrta. A legnagyobb darabokból szobrokat hozott létre, melyhez elsőként a fejet és a lábat formázta meg szintezéssel, hogy aztán kivágja a felesleges anyagot. Miután a test elkészült, díszítéssel folytatta a munkát.
A kémiai elemzés azt is felfedte, hogy a korabeliek előszeretettel használtak mangán és magnézium alapú festékeket. A lelőhelyen egy mamutszobrot is feltártak, ennek egyik felét vörösre, a másikat pedig feketére festették. Az uszt-kovai emberek mitológiájában előbbi az élet, utóbbi a halál színe volt.
A csapat következő célja az, hogy más lelőhelyeken is felmérjék a csontból faragott tárgyakat, ezzel ugyanis jobban megérthetik az egyes törzsek közötti kapcsolatokat.