Ujjnyomok alapján vizsgáltak barlangrajzokat

A dél-spanyolországi Los Machos sziklamenedéke területén talált 5-7 ezer éves rajzokat elemezte egy spanyol-angol kutatócsoport, ám ezúttal nem a rajzok vonalait, szimbolikáját vagy a használt festéket vették górcső alá, hanem másodlagos nyomokat: az egykori alkotók ujjnyomatait. Az ujjnyomokból ugyanis olyan adatokra lehet fényt deríteni, mint a nyomot hagyó neme és hozzávetőleges életkora, mindezt a bőr barázdáinak elhelyezkedése alapján, számolt be az Alcalá-i Egyetem és a vizsgálatokban szintén részt vett Granadai Egyetem.

Az egykori alkotók korának és nemének ismerete a sziklarajzok készítését társadalmi környezetbe tudja helyezni, például eldönthető, hogy közösségi esemény volt-e a rajzok készítése, vagy csupán egyetlen személy feladata. A kutatás során 32 motívumot (antropomorf, köríves és geometrikus) elemeztek, amelyeket az egykori készítők az ujjaikkal festettek a sziklafalra, a vizsgálatok eredményét pedig az Antiquity szakfolyóirata közölte.

A sziklarajzok fotója, s alatta az elemzésekhez digitálisan átalakított formában ugyanaz a kép.

Forrás: Universidad de Granada

Ez volt az első alkalom, hogy ősi ujjnyomok barázda-rajzolatai alapján sikerült meghatározni egy történelem előtti műalkotás készítőjének nemét és korát: eszerint a spanyol művek két embertől származtak, egy legalább 36 éves férfi, és vagy egy egészen fiatal felnőtt nő, vagy nagyobb valószínűséggel egy 10-16 éves lány voltak az alkotók.
„Ez azt is jelenti, hogy a barlangrajzok készítése nem kötődött specifikus korosztályhoz, vagy nemhez” – mondta Francisco Martínez Sevilla, a Granadai Egyetem kutatója, a vizsgálatok vezetője. „Amennyiben az ujjnyomok fennmaradtak, a barázdák száma és egymástól való távolsága alapján lehet eldönteni a nyom gazdájának a nemét, korát. A rajzokon talált ujjnyomokat ma élő emberekével hasonlítottuk össze, így születtek meg az eredmények.”

Ahogy maguk a rajzok is egyaránt ábrázolnak nőt és férfit, s amelyek 43 százalékban antropomorf figurákból állnak, az alkotók is képviselték mindkét nemet, vagyis nem korlátozódott valamely nemre vagy valamely korcsoportra e rajzok elkészítése, lehetett társas esemény is.

Ujjnyomot festékek révén barlangfalakon, vagy későbbi korokból kerámiákba nyomódva is lehet találni, nem ritka az sem, hogy szándékosan hagyja az ujjnyomát a művén az alkotó. Az emberi kéz az ősi műalkotásokban mindig is fontos szerepet kapott, akár a kéz-stencilekre gondolunk, akár a számtalan helyen megtalálható, egymás mellett, ujjakkal húzott párhuzamos vonalakra. Számos ilyen jellegű alkotás esetén alkalmazható lesz a most feltárt módszer.

A vizsgált ujjnyomok a sematikus rajzokon

Forrás: Universidad de Granada

A Los Machos rajzai két fázisban készültek, ezt a színük és a motívumok egészen kevés helyen lévő átfedése is elárulja, a mostani vizsgálat tárgya a másodikként, vagyis később született mű volt. A vonalak szélességének vizsgálatából bebizonyosodott, hogy valóban ujjal festettek a sziklafalra, és az elemzések szerint ehhez egy sötét okker festékanyagot használtak fel. Úgy tűnik, hogy valamiért fontos lehetett e helyszín az egykori ember számára, mivel az elemzések szerint minden, egykor a falakra felhordott motívum fennmaradt, később se festették át őket. A jó állapotuk annak is köszönhető, hogy a sziklamenedék (egészen kicsi barlang) falán az uralkodó nyugati szélirány miatt se a csapadék, se a szél nem tett kárt a keletre néző falon lévő rajzokban.