15 évvel az indiai-óceáni földrengés és szökőár katasztrófája után
2004. december 26-án a Richter skála szerinti 9,1-9,3 erősségű földrengés rázta meg Szumátra északnyugati partját, melyet az Indiai-óceánon szökőár követett. A víztömeg a partot helyenként 30 méteres magasságból lezúdulva érte el.
A 2004-es cunami nem az első volt, amely Banda Aceh-ben történt. A múltban már többször is bekövetkezett ehhez hasonló, ám abban az időben sok túlélő megmenekült a szerencsétlenségtől köszönhetően a régi hagyománynak, ugyanis a katasztrófákkal kapcsolatos történeteket és a veszély esetén tanúsítandó viselkedést generációk adták tovább az életben maradás figyelmeztetéseként.
Sajnos úgy tűnik, hogy ezt a jó szokást az utóbbi időben feledésbe merült, melynek oka a hosszú évtizedekig fennállt Banda Aceh-i fegyveres konfliktus, amely a teljes provincia Indonéziától való függetlenségéért folytatott küzdelem volt.
Banda Aceh jobb jövőjével kapcsolatos új remény 2005. augusztus 15-én kezdődött, amikor a Szabad Aceh Mozgalom és az indonéz kormány végül megállapodtak abban, hogy az 1976. december 4-e óta kialakult konfliktust lezárva békés megállapodást írnak alá Helsinkiben. A megkötését tényleges tűzszünet követte és előmozdította az újjáépítési munkákat.
A béke a két konfliktus után közös kiindulóponttá vált. A katasztrófa megváltoztatta az emberek életét, a túlélőket megerősítette a hitükben, miután a Koránban leírt Nuh próféta (a Bibliában Noé) tanításának történetét saját kárukon tapasztalhatták meg. Az emberek összegyűltek, hogy korlátlan hálával imádkozzanak. Bízva Allah (arab, jelentése: Isten) akaratában és bízva egymásban. Ezzel együtt Banda Aceh újjáépítése is erőre kapott.
Banda Aceh part menti területe teljesen eltűnt, közel 500 hidat elmosott vagy súlyosan megrongált az ár, több mint 5900 km út használhatatlanná vált. Sok ezer hektáros rizsföldeket temetett be a tengervízzel szennyezett sár, a legtöbb haltenyésztő gazdaság elpusztult. Sok hajó szintén teljesen tönkre ment, volt amit több kilométerre a parttól a szárazföldre sodort az ár. Az acehi kikötő és kompállomás jelentősen károsodott, ahogy a repülőtér is.
Az elhunytak mellett az eltűntté nyilvánítottak számával együtt több, mint 200 000 ember lett a szökőár áldozata.
A túlélők nem tehetnek semmit, azonkívül, hogy megőrizzék szeretteik emlékét, imádkozzanak értük, továbbra is erősítsék magukat és folytassák életüket a tawakkul (arab szó, az iszlám megfogalmazása szerint bízva Istenben) szellemének megfelelően.
Aceh tartomány békéjét Indonézia provinciái közül, egyedüliként, a sária vallási törvényjog is védi, hogy földi paradicsom maradhasson.
A Rahmatullah mecset is károkat szenvedett, mivel Lampuuk partján, az óceán közelében helyezkedik el. Ennek ellenére a mecset volt az egyetlen épület a környéken, amelyet a szökőár nem teljesen söpört el. A nagyon erős vallási szimbolika, a magas iszlám filozófiai jelentőség mellett a megfelelő építészeti megoldások használatának kérdése is felmerül, ahogy Muhammad Dirhamsyah professzor (2006-tól 8 éven keresztül a Szökőár- és Katasztrófaelhárítás Kutatóközpont igazgatója) fogalmaz: „A mecseteknek meglehetősen nagy tartóoszlopai vannak, emellett a víz át tud folyni közöttük, ezzel növelve a biztonságot. Ha mecsetet készítünk, akkor pedig különösen figyelünk a legjobb minőségű anyagok felhasználására. Általánosságban elmondható, hogy a mecsetek szilárdan állnak, megfelelő vasalással és jó betonnal. Számos funkciót töltenek be: istentiszteleti hely, találkozások helyszíne, egyben a hozzátartozó magas minaretekkel az imára hívás is innen történik. A magas épület teteje azonban egyúttal szolgálhat evakuálási helyként is, támogathatja a mentést. Az épületben áldást kapunk és megmenekülhetünk.”
Aceh tartomány tradicionális vízparti lakóépületei ugyanezt az analógiát követték. A mólóhoz hasonlító oszlopok között átfolyik a víz. A régi épületek alsó része üres volt és felül volt hely a mindennapi élethez. A jelenlegi modern épületek már mások. Természetesen a mostani épületeknél a lakótér a földszinten található.
„Az elmúlt időszakban a katasztrófákra való reagálásra, a jobb felkészültségre fektettük a hangsúlyt. Az elmúlt 15 év példája jó útmutató, hogyan kell tovább haladnunk. Ma már minden az IT-ról szól, eredményeinket megoszthatjuk más országokkal is – a legjobb kapcsolatban Japánnal vagyunk. Japánból jött kutatók itt tanulták meg, hogy mit jelent a társadalom ellenálló képessége, annak példáján, hogy a tragikus esemény idején sem érezte senki annyira kilátástalannak a helyzetet, hogy véget vessen életének. Az iszlám tanítása ezt nem is engedélyezi! A közösségünk ellenálló képessége rendkívüli.”
Az újjáépítési munkák részeként 2011-ben nyílt meg Banda Aceh Cunami Múzeuma, hogy emléket állítson az áldozatoknak és oktatási centrumként segítse az új generáció tanítását is. A belvárosban elhelyezkedő több szintes épület természetesen úgy készült, hogy bármely katasztrófa esetén evakuálási pont legyen, az épület tetején több száz fő fér el. A kiállítóterek mellett található egy 30 méter magasságú kürtő is az épületben, szimbolizálva, hogy a víztömeg helyenként 30 méteres magasságból lezúdulva érte el a partot. Az épületrész falán körbe-körbe pedig az áldozatok neve olvashatók.
Cut Intan Damayanti asszony, a Banda Aceh Cunami Múzeum kurátora a tragédia után megmaradt tárgyak gyűjtése és bemutatása mellett az oktatási tevékenységben látja az intézmény kiemelkedő fontosságát. Nem lehet elég korán kezdeni a katasztrófa idején tanúsítandó helyes magatartásra való nevelését: „Mint tudjuk, Simeulue sziget lakói maguk teremtették a helyi bölcsességet az 1907-es szökőár után. Amikor 2004-ben hasonló katasztrófa történt Simeulue központjában, tudták, hogyan kell megmenteni magukat, mert már gyermekkoruktól ezt hallották. A Cunami Múzeum által felépített koncepció ugyanez. Célunk a kiemelt oktatással, ha hasonló katasztrófák következnének be a jövőben, az ne követeljen sok áldozatot.”
„Abba is betekintést adunk, hogy ezt a múzeumot hogyan kell fenntartani. Ez a múzeum tárolja az összes történelmi emléket, mely a 2004-es Banda Aceh földrengés és szökőár után megmaradt. Azt is megtanítjuk nekik, hogyan gondozzuk a múzeum gyűjteményét” – tette hozzá a kurátor.
Cut Intan Damayanti asszony nem felejti el kiemelni az összefogás, illetve a közösség erejét a nemzetközi viszonylatban sem: „Napokkal a földrengés és a szökőár tragédiája után 54 ország ajánlotta fel segítségét. Ezért ez a múzeum nemcsak Banda Aceh lakosságáé, nemcsak Indonéziáé, hanem azé az 54 országé is!”
Írta és fényképezte: Polgár András
Római kori épületeket észleltek Szabadbattyánban
A terület a Seuso-kincsekkel hozható összefüggésbe.
Ősi kelta sisakot találtak
A több ezer éves tárgy világviszonylatban is ritkaság.
Rémisztő leleteket találtak egy régi vesztőhelynél
A vizsgálat során számos érdekes maradványra bukkantak, többek között egy kísértetnek vélt férfi csontjaira.
Több ezer éves pajzsokat találtak
A kutatók egy törökországi vaskori lelőhelyen végeztek feltárást.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
