A vártnál jobban hatottak az emberiségre a vulkánok

A Cambridge-i Egyetem vezette csapat több mint 9 ezer élő és egykori fából begyűjtött mintákat elemzett, így mérve fel, hogy az időszámítás szerinti 1. század óta hogyan alakultak a nyári hőmérsékletek Észak-Amerikában és Eurázsiában – számol be a Phys.org. Az eredményeket a csapat utóbb a feljegyzésekből ismert vulkánkitörésekkel vetette össze. A friss adatok azt mutatják, hogy a tűzhányók a vártnál nagyobb hatást gyakoroltak a globális hőmérsékletre. Tanulmányukban a szerzők is kiemelik, hogy mindez nem csökkenti az ember okozta klímaváltozás jelentőségét.

Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az évgyűrűkből rengeteg dolog kideríthető a múlt éghajlatáról, a probléma azonban az, hogy jóval több a közelmúltból, mint a korábbi időkből származó fa. Éppen ezért az adatokból érdemes eltávolítani néhányat az újabb minták közül, hogy még pontosabb képet kaphassanak az elmúlt 2 ezer év történetéről. Az évgyűrűkből kiolvasott éghajlati körülményeket a kutatók vulkánkitörések jégmintákból ismert adataival vetették össze.

A nagy kitörések 1 Celsius-fok töredékével képesek csökkenteni a globális átlaghőmérsékletet, a jelenség azonban Észak-Amerika és Eurázsia egyes részeire komolyabb hatással jár. A fő faktor a kén, amely aeroszolok formájában, a légkörben képes blokkolni a napfény egy részét, és a hatására csökken a hőmérséklet, rövidebbé válik a vegetációs időszak, s ezzel kevesebb a betakarított élelmiszernövény. Büntgen szerint egyes klímamodellek azt feltételezik, hogy a tűzhányók hatásai helyiek és rövid távúak, ha azonban egy évszázadon át figyeljük az összegzett hatásukat, kiderül, hogy hosszabb időszakot is befolyásolhatnak. Az eredmények alapján a 280-as, 990-es és az 1020-as években, amikor igen alacsony volt a vulkáni aktivitás, ennek köszönhetően hasonlóak voltak a nyári hőmérsékletek, mint a 2010 előtti modern időkben. Az ipari forradalom előtt általánosságban véve a nyári hőmérsékletek a mainál sokkalta változatosabbak voltak, beleértve a 6-7. századi hideg időszakot is.

A kutatók történészekkel dolgozva azt is megállapították, hogy a klimatikus átalakulások társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális hatásokkal is járhattak. Úgy tűnik, a tűzhányók a véltnél komolyabban befolyásolták a Földet és az emberiséget, a nagy kitörések nélküli időszakokban jobban prosperált a gazdaság és nagyobb volt a politikai stabilitás, a jelentős kitörések ezzel ellentétes hatásait pedig már ismertük.