Ókori harcos nő sírját azonosították
A szibériai nyughely egy férfi, két nő és egy csecsemő maradványait tartalmazta.
Egy 2500 éves, a Tagar-kultúrához köthető sírt tártak fel Szibériában – számol be a Live Science. A nyughelyben az Orosz Tudományos Akadémia régészei egy harcos nő és egy férfi, illetve egy idősebb nő és egy csecsemő maradványaira, illetve fegyverekre és különböző tárgyakra, köztük bronz késekre, tőrökre, fejszékre, tükrökre és egy miniatűr fésűre bukkantak.
A szkíta civilizációhoz tartozó Tagar-kultúrában a halottakat gyakran az életükhöz köthető tárgyak kicsinyített másával temették el, ebben a nyughelyben azonban többnyire valós méretű leletek voltak. Azt nem tudni, hogy az itt nyugvók hogyan haltak meg, de elképzelhető, hogy betegség végzett velük.
A lelőhelyet Hakaszföld déli részén tárták fel egy építkezést megelőző ásatáson. Jurij Vitaljevics Tyetyerin, a vizsgálat vezetője szerint a felfedezés különleges, hiszen a Tagar-kultúra sírjainak többségét már kifosztották. A szakértők szerint a harcosok 30-as, 40-es éveikben halhattak meg, mindkét holttest mellett fegyvereket is találtak. Érdekes módon a nőt egy szekercével temették el, a népcsoport női harcosai ezzel szemben jellemzően nagy hatótávolságú fegyvereket, például íjakat használtak.
A sírban egy legfeljebb egy hónapos gyermek rossz állapotú maradványait, illetve egy 60 év körüli nő csontvázát is feltárták. Azt nem tudni, hogy a négy személy milyen kapcsolatban állhatott egymással, a genetikai elemzés remélhetőleg választ ad majd a kérdésre.
Kannibalizmus áldozata lett az őskori lány
Nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt fiatal embereket ettek a mai Spanyolország északi részének egyik barlangjánál.
A Homo erectus maradványaira bukkantak
A szakértők egy korábban azonosított koponya lelőhelyén folytattak vizsgálatot.
Ásatások Abasáron
A Heves megyei Abasáron folytatódik a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárása. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye.
Megtalálhatták az ábécé hiányzó láncszemét
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az ábécés írás miként jutott el Egyiptomból a közel-keleti Levante területére.
Hosszú időn át voltak csúcsragadozók az őseink
Úgy tűnik, felmenőink étrendje csak a kényszer hatására alakult változatossá.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
