Angolszász hadúr sírjára bukkantak
A felfedezés arról árulkodik, hogy a Temze középső vidéke a vártnál fontosabb volt a korszakban.
A Berkshire területén azonosított sír segíthet jobban megérteni Dél-Anglia történetét a korai angolszász korban – számol be az EurekAlert. A nyughelyet egy dombon tárták fel, a Readingi Egyetem régészei szerint a sír egy 6. századi magas rangú személy számára készült.
A marlow-i hadúr a saját korszakában tekintélyt parancsolóan nagy termetű, 182 centiméter magas volt. Nyughelyében számos értékes leletet, köztük egy díszes hüvelyben tárolt kardot, illetve bronz- és üvegtárgyakat is feltártak. A sírt 2018-ban fémdetektorral fedezte fel két amatőr régész, akik azonnal értesítették az illetékeseket. A hivatalos ásatás 2020 augusztusában zajlott, és e munkákban is részt vettek önkéntesek a szakemberek mellett.
Dr. Gabor Thomas, a Readingi Egyetem munkatársa szerint számítottak rá, hogy egy angolszász nyughellyel van dolguk, a felfedezés azonban felülmúlta elképzeléseiket. Úgy tűnik, a Római Birodalom bukása után a Temze középső szakaszának vidéke a vártnál komolyabb jelentőséggel bírt. A birodalmi rendszer britanniai megszűnése után hatalmi űr alakult ki Angliában, a korszakra a komoly népmozgás, és az új törzsi csoportok kialakulása volt jellemző. A szakértők eddig úgy hitték, hogy a Temze középső, Londontól Oxfordig tartó része ekkor egy határvidék volt, a friss eredmények viszont azt mutatják, hogy a térségben is léteztek jelentős törzsek.
A marlow-i hadúr sírjában számos izgalmas leletet azonosítottak, a kardhüvely például a régióban kivételesnek számít. A kutatók azt tervezik, hogy tovább vizsgálják az emberi maradványokat, hogy jobban megérthessék az elhunyt történetét.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
