Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól
Közép-Amerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a izzasztó fürdőnek.
A maja közösségekben ezeket jellemzően bábák használták a szülések után, az épületekre pedig egyfajta nagyanyaként tekintettek. A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet (STRI) és a Bostoni Egyetem régészei a közelmúltban a guatemalai Xultunnál feltárt klasszikus maja fürdőt, illetve az ott azonosított tárgyakat elemezték – számol be a Phys.org. Az eredményeket bemutató tanulmány újabb bizonyíték arra, hogy a maja fürdőknek komoly rituális feladataik voltak.
Közép-Amerika őslakosai úgy gondolták, hogy az őket körülvevő világban az ősök és a természetfeletti erők vannak jelen, melyek sok esetben természetes formációkban és ősi építményekben lelhetőek fel. A szakértők úgy gondolják, hogy a korai klasszikus korból (időszámítás szerint 250-550) származó xultuni izzasztó fürdő, a Los Sapos, egy kétéltű istennőt testesíthetett meg. Az építmény előtt a kutatóknak sikerült megtalálniuk ezen alig ismert, korai istennő ábrázolását: a varangyszerű pozícióban ülő alak lábait leguánok és békák díszítik.
„Egyetlen másik közép-amerikai struktúra – legyen szó fürdőről vagy másról – nem néz ki úgy, mint ez az épület” – mondta Ashley Sharpe, az STRI munkatársa. Úgy tűnik, amikor valaki belépett ide, magába az istennő testébe lépett be, aki egymaga személyesítette meg a fürdőt. Az istennő neve nem maradt fenn, de feltételezhető, hogy a terhességhez, a fejlődési ciklusokhoz volt köze, mely egyaránt vonatkozott az emberekre és az időre. Mary Clarke, a Bostoni Egyetem szakértője hozzátette, hasonló lényekhez gyakran kötötték a szülést a klasszikus maja korszakban.
A Los Sapos 300 éven át töltött be fontos szerepet Xultun életében. 600 körül egy felnőttet temettek el a fürdő bejáratánál, ezt követően pedig az egész épületet betemették, noha a város még sokáig fennmaradt. Nagyjából 300 évvel később a fürdőt feltárták, a maradványokat kiemelték, és különös felajánlásokat tettek – többek közt egy gyermeket, fiatal állatokat, varangyokat, leguánokat, illetve kő- és agyagdarabokat is bemutattak áldozatként. A leleteken forróságtól származó sérüléseket találtak, ami arra utal, hogy a korabeliek tüzet is raktak a nyughelyen.
Sharpe szerint a maja helyszíneken sokszor tárnak fel hasonló leletegyütteseket. Ezekről úgy gondolják, hogy épületeknek tett felajánlások, de csak ritkán sikerül konkrét kapcsolatot találni a tárgyak és a struktúra között. Az ősi istenséget valószínűleg fürdője betemetése ellenére tovább tisztelték a maják, egészen a civilizáció 900 körül bekövetkezett összeomlásáig.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Visszakövetelik Nofertiti ikonikus mellszobrát
A műtárgyat bő száz éve hozták el Egyiptomból.
Kalózok elől rejthették el ezt a kincset
A római korból származó pénzek egy olyan területen kerültek elő, ahol gyakoriak voltak a portyázások.
Feltárás kezdődött a waterlooi csata helyszínén
A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, hogy miként látták el a sebesülteket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
