Egyes ősi társadalmak megbirkóztak a klímaváltozással

A Torontói Egyetem és a Cornell Egyetem kutatói új tanulmányukban azt vizsgálják, miként hatott két jól dokumentált klímaváltozás 4500-3000 évvel ezelőtt egy közel-keleti populációra – számol be a Phys.org. A délkelet-törökországi Tell Tayinat-i régészeti adatok alapján a múlt éghajlati átalakulásai nem minden közösség esetében eredményeztek összeomlást.

Tim Harrison, a Torontói Egyetem szakértője és a Tayinati Régészeti Projekt igazgatója szerint az eredmények azt mutatják, hogy a lelőhely korai bronzkor végi elnéptelenedése hosszú folyamat volt, és bár egybeesett a 4200 évvel ezelőtti hatalmas szárazság kezdetével, valójában korábban kezdődő folyamatok csúcspontja volt. Úgy tűnik, a helyiekre nem hatott jelentősen az aszályos periódus.

A Közel-Keleten a korai bronzkor második fele (időszámítás előtt 3000-2000) és a kései bronzkor (időszámítás előtt 1600-1200) meghatározó időszak volt a települések első összekapcsolódásában, illetve a korai államszerű társadalmak megjelenésében. A rendszerek ugyanakkor nem minden esetben voltak fenntarthatóak, igaz, a teljes összeomlás viszonylag ritka volt.

A csapat a Tell Tayinatnál előkerült leleteken végzett szénizotópos vizsgálatot, illetve egyéb elemzést. A helyi település két ismert klimatikus átalakulás után, 4200 és 3200 éve is újra benépesült. Úgy tűnik, a helyiek igyekeztek maximalizálni a szántó területét, és sok vízigényes növényt a szárazság ellenére is tovább termesztettek, ez pedig arra utal, hogy az éghajlati nyomás ellenére a társadalom ellenálló volt.