Különleges múmiákba tekintettek be a kutatók
A leletek közül kettőt több mint 400 éve azonosítottak.
Először tudtak átfogó belső vizsgálat alá venni két, több mint 400 éve azonosított egyiptomi múmiát – számol be a Live Science. Az elemzéshez CT-t használtak. A két maradvány, illetve egy harmadik, együttesen alkotják Szakkara ismert stukkóborítású, portrés múmiáit. Stephanie Zesch, a mannheimi Reiss Engelhorn Múzeum munkatársa szerint ezek a többi múmiától eltérően készültek: a holttestet egy falapra helyezték, textilbe burkolták, majd háromdimenziós gipszformákkal és arannyal díszítették, és arcképpel is ellátták.
A friss tanulmány alapján legalább az egyik ilyen portrés múmiát belső szervekkel együtt, a két női maradványon ráadásul nyakláncokat is kimutattak. A vizsgálat azt is felfedte, hogy a késő római korban elhunyt férfit, nőt és tinédzser lányt olyan tárgyakkal, például érmékkel helyezték nyugalomra, melyek hasznosak lehetnek számukra a másvilágon. A nőnél több egészségi problémát, így ízületi gyulladást is észleltek. Zesch szerint mind a három személy viszonylag fiatalon halt meg, a halál okát azonban nem lehet megállapítani.
A múmiák közül kettő igen kalandos utat tett meg. 1615-ben Pietro Della Valle olasz zeneszerző Egyiptomban járva hallotta, hogy Szakkarában különleges, portrés múmiákat találtak. Della Vallének sikerült megszereznie a leleteket, és Rómába szállíttatta őket. A maradványok többször gazdát cseréltek, végül a Drezdai Szépművészeti Gyűjteményhez kerültek, ahol az 1980-as években röntgenes vizsgálat alá vetették őket. A CT ugyanakkor minden korábbinál több részletet fedett fel róluk.
A férfi 25-30 éves korában halt meg, és 164 centiméter magas volt. Több csontja is eltörött, a sérülések valószínűleg már a múmia mozgatása során alakultak ki. A férfi agyát nem találták meg, ugyanakkor nem azonosítottak olyan nyomokat az orrnál, melyek eltávolításra utalnának. A nő 30-40 évesen hunyt el, és 151 centiméteres volt, míg a 156 centiméter magas tinédzser 17-19 éves korában halhatott meg. A lány gerincében daganatot észleltek.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Ősi árkokra bukkantak egy mezőn
A gyűrűs árkok funkciója nem egyértelmű, jelen esetben talán állatokat tarthattak a helyszínen.
Az első vaslady
A párizsi Notre-Dame székesegyház tűz utáni felújításakor derült ki: már a 12. században alkalmaztak vasalásokat az épület megerősítéséhez.
Dögevés vezethetett az emberi nyelv ősének születéséhez
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének munkatársai Szathmáry Eörs akadémikus, az intézet kutatóprofesszora irányításával a nyelvet megelőző protonyelvi képesség evolúciójának számítógépes szimulációjával megállapították, hogy az előnyelv akár közel kétmillió éve, a nagyvadak tetemeinek csoportos vadászata közben is kialakulhatott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
