Együtt halt meg úr és rabszolgája Pompejiben
A férfiak az első gyengébb kitörést még túlélték, de nem menekültek el időben a térségből.
Egy tehetős férfi és szolgája maradványaira bukkanhattak Pompejiben – számol be a lelőhely hivatalos oldala. Az elhunytak a Vezúv 79-es kitörésének áldozatai. A koponyatöredékeket, illetve csontokat egy előkelő villa feltárása során azonosították, az épület az ókori városon kívül állt, és a Földközi-tengerre nézett. A környéken 2017-ben egy istállót is megtaláltak, benne pedig három felkantározott ló tetemét.
A szakértők szerint a férfiak a vulkán első hamuesője elől még megmenekülhettek, a másnap reggeli kitörést azonban már nem élték túl. A háton, egymás mellett fekvő holttesteket 2 méter vastag hamuréteg alatt találták meg. A testek által hátrahagyott üreget feltöltötték, ily módon hozva létre öntvényt a maradványokról – a technikát az 1800-as évek óta használják.
A koponyacsontok és a fogak alapján az egyik áldozat 18-25 éves lehetett. Gerincoszlopán komoly fizikai munkára utaló elváltozásokat találtak, ez alapján feltételezhető, hogy a férfi rabszolga volt. A másik, robosztus csontszerkezetű személy 30-40 éves lehetett. A kutatók a szövetredők nyomait is elemezték, és arra jutottak, a feltételezett szolga rövid, talán gyapjúból készült tunikát viselt, míg urán palást is lehetett.
A testeket egy föld alatti folyosó, egy úgynevezett cryptoporticus melléktermében fedezték fel. Massimo Osanna, a régészeti park igazgatója szerint a férfiak valószínűleg menedéket kerestek a teremben, 79. október 25-én reggel viszont egy még nagyobb kitörést produkált a tűzhányó. A katasztrófa egész Pompejit elpusztította.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Földfoglalók fenyegetik az amerikai kontinens legősibb városát
A perui Caral az amerikai kontinens legkorábbi ismert városa, az 5 ezer éves lelőhely az utóbbi időkben komoly fenyegetésnek van kitéve.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
