A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Silvia Pérez-Diez, a Baszkföldi Egyetem munkatársa csapatával legújabb tanulmányában a pompeji freskók, illetve a piroklaszt kapcsolatát vizsgálta – számol be a Phys.org. A kutatók úgy gondolják, hogy a vulkáni anyagok ionjai miatt a festményekben lévő sók kikristályosodnak, amikor a felszínre kerülnek.
A Vezúv időszámítás szerinti 79-es kitörése páratlan állapotban konzerválta Pompeji városát. A Baszkföldi Egyetem 2015-ben kötött megállapodást a helyi régészeti parkkal, a csapat azóta vizsgálja nem károsító módszerekkel az ókori város freskóit. A kutatók több helyi házat is felmértek, és arra jutottak, hogy a leglátványosabb sérüléseket a sók okozták. A szakértők szerint a piroklasztból, illetve a vulkáni kőzetekben található felszín alatti vizekből származó ionok hatására bizonyos sók kikristályosodtak. Maite Maguregui, a csapat tagja amíg a falfestmények a föld alatt vannak, a vulkáni törmelékszemcsék megóvják őket, de amint a felszínre kerülnek az ásatások során, a levegő és a páratartalom miatt beindul a sók roncsoló hatása.
A vizsgált sók többek közt vulkáni eredetű fluorionokat tartalmaznak. A kutatók ezen anyagok elemzésével tudnak következtetni arra, hogy a Vezúv törmelékei, illetve a felszín alatti vizek milyen hatást is gyakoroltak a freskókra.