Hamisított ókori ezüstöt találtak
Úgy tűnik, már az érmék használatát megelőzően is hamisították a fizetőeszközöket.
Tzilla Eshel még a Haifai Egyetem PhD-hallgatójaként elemezte 35 bronzkori izraeli lelőhelynél feltárt ezüst kémiai összetételét– írja a Live Science. Eredményei alapján a késő bronzkorban, amikor a térség nagyhatalma összeomlott, nyolc lerakatnál olcsóbb rézötvözetekkel szándékosan lerontották az ezüst minőségét. Kívülről az anyagok tiszta ezüstnek tűntek, valódi értékük azonban kisebb volt.
A nagy bronzkori összeomlás kezdetén, Kr. e. 1200 körül a térség felett Egyiptom uralkodott. Elképzelhető, hogy az ezüstöt épp az egyiptomiak „hígították”, ezzel leplezve, hogy a környező királyságok bukása miatt megcsappantak utánpótlásaik. Bár az egyiptomiak utóbb elhagyták a régiót, az ezüsthiány maradt.
Jóval az érmék feltalálása előtt az ezüst általános fizetőeszköz volt a Földközi-tenger környékén. Eshel és kollégái a két legkorábbi ismert hamisított ezüstkészletet azonosították, egyet Bét-Seánnál, egyet pedig Megiddónál. Mindkét leletegyüttes az időszámítás előtti 12. századból származik, előbbi 40, utóbbi pedig csupán 20 százalékban tartalmazott ezüstöt.
Eshel szerint a hasonló hamisítás sok időt vett igénybe, és komoly szakértelmet követelt. A szakértő úgy gondolja, a szokás eredetileg csalásnak számíthatott, utóbb azonban bevett gyakorlattá válhatott. A nemesfém minősége csak az időszámítás előtti 10. századra állhatott helyre.