Kora középkori kínai érmét találtak Angliában
Az érme a 11. századból származik, és arra utal, hogy kiterjedtebb lehetett a középkori kereskedelem a távol-keleti országgal.
Az északi Szung-dinasztia korából származó érmére Hampshire megyében, egy mezőn, fémkereső segítségével bukkantak rá, számolt be a Smithsonian Magazine, dr. Caitlin R. Green-re, a Cambridge-i Egyetem történész-régészére hivatkozva. A rézötvözetből készült érméket 1008-1016 között állították elő, Csen Cung császársága alatt. Az érme a kínai érmék szokásos megjelenését hordozza, középütt a jellegzetes négyszögletes lyukkal, mivel tömeges gyártásuk során rúdra felfűzve egyben csiszolták simára a peremüket. Az érme 2,5 centis átmérőjű, tömege 3,6 gramm, egyik oldalán látható „Hsziangfu jüanpau” felirat, a másik oldala díszítés- és feliratmentes.
2018-ban Cheshire megyében találták az első, szintén 11. századi, de 1068-1077 közt készült érmét, e korai időszakból így jelenleg a mostani lelet a második. Ezeken kívül csak több száz évvel később készült kínai érméket találtak eddig Angliában.
Bár az első érme előkerülésekor a British Museum azt írta, hogy valószínűleg a közelmúltban, egy modern kori magángyűjteményből veszíthette el valaki, és nem a középkor óta várta a felfedezőjét angol földben, azonban a második érme megtalálásával már sokkal valószínűbbé vált, hogy mégis a középkorban kerültek Angliába a távol-keleti pénzérmék.
Dr. Green, akinek az egyik fő érdeklődési területe a történelmi idők nagy távolságú kereskedelmi kapcsolatrendszere, elmondta, hogy bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy egy angol férfi Dzsingisz Kán követeként szolgált az 1240-es években, és 1313-ban II. Eduárd királyhoz is érkezett látogatóba mongol követ. Ezek azt bizonyítják, hogy a középkorban is kapcsolat volt Anglia és a Távol-Kelet közt, és akár megmagyarázhatják a kínai érmék itteni jelenlétét is.
Az érmére olyan területen bukkantak rá amatőr kincsvadászok, ahol korábban már előkerültek 11. századi leletek, ráadásul kb. 35 kilométerre attól a helyszíntől, ahol az egyetlen igazoltan középkori kínai porcelándarabka is előkerült, a 14. századi tárgyak között. Ez azt jelenti, hogy a környéken élhetett olyan ember (vagy emberek), aki vagy maga járt Kínában, vagy kapcsolatban állt a keleti birodalommal valamilyen módon.
A Szung-dinasztia idején Kína gazdasága virágzott, a porcelánt, a textíliákat és egyéb értékes termékeiket a Selyemúton és hajókon is igen nagy távolságokba vitték. Számos, Indiától nyugatra lévő területen bukkantak fel ebből az időszakból való kínai porcelánok és érmék is. Nemcsak az Indiai-óceán partvidékén kerültek elő ezek a tárgyak, hanem Európában is, több 13-14. századi kínai porcelánt lehet kontinensünk különböző múzeumaiban, gyűjteményeiben találni, illetve még több írásos dokumentumban említenek ilyen tárgyakat. A pénzérmék azonban jóval ritkábbak Európában, az angolokon kívül egy 10. századi lelet van Bulgáriából, ezen kívül a Közel-Keleten, és Ázsia nyugati részén viszont már jóval több felbukkant. Egyáltalán nem zárható ki, hogy ezek az érmék a Vörös-tengeren vagy a Perzsa-öböl területén át kerültek Európába is . A Szung-dinasztia idején készített érmék olyan jó minőségűre sikerültek, hogy ezek még 200 évvel a készítésüket követően is forgalomban voltak, így nem feltétlenül a 11. században kellett eljutniuk kontinensünkre.
A briteknél a koronavírus miatti karantén időszaka óta megnőtt az amatőrök révén, kertekből, saját birtokokról előkerült régészeti leletek mennyisége, ugyanis sok brit, aki korábban utazással töltötte a szabad idejét most otthon, saját környezetében kénytelen érdekes elfoglaltságot keresni. 2020-ban Anglia és Wales területén több mint 47 ezer tárgyat ástak ki a saját birtokukon a műkedvelők, köztük számos igen érdekes és értékes holmi is előkerült, például egy 63 darabos arany érmegyűjtemény, amelynek darabjai VIII. Henrik első három feleségének, Aragóniai Katalinnak, Boleyn Annának és Seymour Johannának a monogramjait hordozzák. E leletekre egy kert tulajdonosai gyomirtás közben bukkantak rá. Előkerült még egy gyönyörű római kori (időszámításunk szerin 43-200 közt készült) rézötvözet bútorszerelék, amelyet Ókeánosz, hínárfonatokkal és delfinekkel övezett feje díszít.