Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar

Arne Anderson Stamnes, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetemi Múzeum munkatársa 2019 novemberében földradar (GPR) segítségével mérte fel Bodø település térségét – írja a Phys.org. A vizsgálat felfedte, hogy a régióban rengeteg kora középkori maradvány található a felszín alatt. A szakértők 15 temetkezési dombot, köztük egy hajósírt mutattak ki, a struktúrák arról árulkodtak, hogy a nyughelyek a Meroving-dinasztia és a vikingek korában, 650 és 950 között készültek. Stamnes szerint a legnagyobb halom átmérője 32 méter volt, ez a korabeli táj fölé magasodhatott.

A későbbi kutatások során összesen 32 ovális árok nyomát észlelték. Stamnes értekezett több kollégájával is, de társai azt mondták, korábban nem találkoztak hasonlóval, éppen ezért egyelőre nehéz megmondani, hogy mik is lehettek az árkok. A struktúrák formája, illetve tenger felé néző tájolása miatt a régészek arra gyanakodnak, hogy az árkok épületek alapjai lehettek. A GPR tűz nyomát nem mutatta ki, ami arra utal, hogy az épületek ideiglenes funkcióval bírtak. Stamnes egyik lehetséges magyarázata, hogy egy piac bódéit találták meg.

A földradar emellett 1257 különböző méretű vermet is kimutatott, ezek pontos szerepe még kevésbé ismert – egyes üregeket talán főzéshez használtak, míg másokba oszlopokat állítottak. Stamnes szerint ezek a vermek is az emberi aktivitás nyomai.

Egy korábbi elmélet alapján a térségben egykor egy, a salteni hatalomtól független közösség működött, a lelőhely pedig megerősítheti ezt az elképzelést. A hatalmas temetkezési dombok alapján úgy tűnik, a területen egy igen befolyásos közösség élt, amely regionális szinten is meghatározó lehetett.