Guanó jelentette az ősi mezőgazdaság alapját

Egy friss tanulmány szerint a tengeri madarak guanója segíthette a preinka civilizáció rendkívül termelékeny mezőgazdaságát az Atacama-sivatag hajdani oázisaiban – számol be a Phys.org. Az eredmények segíthetnek megérteni, hogy miként alakultak ki 1000 és 1450 között hatalmas településközpontok a mai Chile északi részén.

A régészeti feltárások alapján a térség egykori lakói számos különböző növényt termesztettek nagy mennyiségben, úgy tűnik, földművelésük igen sikeres volt.

Francisca Santana-Sagredo, az Oxfordi Egyetem munkatársa és kollégái olyan kukoricákból, chilikből, tökökből, babokból, kinoákból és vadgyümölcsökből gyűjtöttek mintákat, melyek 1000 és 1800 között teremtek a régióban. Az elemzés alapján 1000 körül látványosan nőtt a nitrogénizotóp-koncentráció, a jelenség főként a kukoricát érintette. A csapat korábbi, a sivatag lakóira vonatkozó izotópvizsgálatok eredményeit is megvizsgálta, és megállapították, hogy az emberi csontok kollagénjében is hasonló változások történtek. Emellett a szénizotópok-szintje is emelkedett a korabelieknél, ami a kukoricafogyasztás növekedésének jele lehet.

A kutatók úgy gondolják, hogy a folyamat hátterében a helyi tengeri madarak guanójának trágyaként történő felhasználása állt. A megoldás nemcsak a mezőgazdaság intenzívebbé válását, hanem a populáció látványos gyarapodását és a társadalom komplexebbé válását is segíthette.