Bíborra festett ókori szöveteket találtak

Egy új tanulmányban a szerzők azt írják: első alkalommal találtak olyan királybíborra festett szövetet, amely Dávid és Salamon korára datálható – számol be a Phys.org. Dr. Naama Sukenik, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa és kollégái a dél-izraeli Timna-völgy réztermelő vidékéről származó leleteket vizsgálták, az éveken át tartó kutatás során több ilyen színű anyagot is azonosítottak. A szénizotópos elemzés alapján a maradványok időszámítás előtt 1000 körül keletkeztek.

A festék előállításához használt bíborcsigák gyakran szerepelnek a Bibliában és egyéb zsidó, illetve keresztény forrásokban. Ez az első alkalom, amikor olyan bíbor textíliákra bukkannak Levante déli részén, amelyek a vaskorból származnak. „Ez egy nagyon izgalmas és fontos felfedezés” – mondta Sukenik, hozzátéve, hogy az ókorban a színt az előkelőkhöz, a papokhoz és az uralkodókhoz társították. A festék nehéz előállíthatósága és tartóssága miatt rendkívül értékesnek számított a szövetkészítésben. A kutatók eddig a korszakból csak a bíbor létrehozásához köthető leleteket, például tárolókat találtak, színezett anyagokat még nem.

A csapat 2013 óta folytat feltárásokat Timnánál. A szakértők úgy vélik, hogy a térség rendkívül száraz klímája segítette a szövetek kivételes konzerválódását. A környék egykor a bibliai Edom királyságának egyik rézmegmunkáló központja volt, a friss eredmények pedig megerősítik az elképzelést, mely szerint a területen az elit tagjai is jelen voltak.

A kutatók a textíliákat elemezve tudtak következtetni a festék összetételére. Timna legtöbb szövetét növényi alapú színekkel kezelték, ezek a festékek jóval olcsóbbak voltak. A szakértők szerint az egyik bíbor anyag színezéséhez két csigafajt is felhasználtak, a kettős festés módszerét Idősebb Plinius római író is bemutatta az 1. században.