Egy halom ezüsttel vásároltak védelmet a császártól
Nikopolisz város lakói sikertelen császárjelöltet támogattak, meg is fizették az árát.
Szakértők egy csoportja egy 2. századi görög nyelvű feliratot elemezve fedte fel ennek történetét – számol be a Live Science. Úgy tűnik, a város komoly összeget fizetett a császárnak hűsége jeléül, illetve a remélt kegyelemért.
A mai Bulgária területén fekvő Nikopolisz (korabeli nevén Nicopolis ad Istrum) városa a korszakban Commodus császár halálát követően egy olyan császárjelöltet támogatott, aki végül elbukott. Ezután a város közössége elképesztő összeget, 700 ezer ezüst dénárt küldött hűsége jeléül az új uralkodónak, Septimus Severusnak, ez mai értéken számítva több millió eurót jelentene.
Az új császár 198-ban megküldött levelében fogadta el az összeget, a szöveget pedig utóbb egy kőtáblán is rögzítették a helyiek. A császár ügyesen megfogalmazott válaszával elkerülhette azt, hogy az eset annak a vesztegetésnek tűnjön, ami valójában volt.
Nikolaj Sarankov, a Szófiai Egyetem munkatársa szerint a korszakból csak kevés császároktól származó forrás maradt fenn. Sarankov a közelmúltban fordította le a szöveget bolgárra, de már egy angol verzió is elkészült.
A 2. század elején alapított Nicopolis ad Istrum gyors virágzásnak indult, a Commodus császár meggyilkolása utáni hatalmi harcból azonban rosszul jött ki a város, a kutatások szerint Severus egyik riválisát támogatták. A közösség valójában azért küldött 700 ezer dénárt az új uralkodónak, hogy kegyelmet kérjen e rossz döntésért. Septimus Severus válaszát egy 2 tonnás, 3 méter magas és 1 méter széles kőbe vésték. Ezt már az 1920-as években megtalálták számos darabba törve, a helyreállítás azonban csak 2019-ben kezdődött meg. Septimus Severus az üzenetében a megvesztegetés eltusolásán kívül még törvényesíteni is próbálta magát azzal, hogy Marcus Aurelius leszármazottjának állította be magát, holott nem volt köztük semmilyen rokoni kapcsolat. Ezzel a hazugsággal azonban Severus egészen Traianusig visszavezette a vérvonalát – Nikopolisz városának alapítójáig.
Míg a császári levelet a városi tabulárium (kb. levéltár) őrizte, a sztélét a város főterén állították fel, hogy minden polgár lássa. A kőtáblát a felújítása után eredeti helyén állították fel, így majd a turisták is megnézhetik, ha felkeresik Bulgária legnagyobb római kori maradványait.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
