Műkereskedők átveréséről árulkodik egy egyiptomi múmia
Úgy tűnik, a holttestet nem az eredeti koporsóval együtt adták el a 19. században.
Egy friss tanulmányban a szakértők egy, a XX. dinasztia korából származó egyiptomi múmiát vizsgáltak – számol be a Phys.org. Karin Sowada, a Sidney-i Macquarie Egyetem munkatársa és kollégái szerint a női holttestet különleges, agyagból létrehozott héjjal vették körbe.
Bizonyos, a XXI. dinasztia korára (időszámítás előtt 1294-945) datálható múmiákon korábban kimutattak már kemény, a holttestet védő gyantás réteget a vászoncsíkok alatt. A struktúrák főként a királyi család tagjainak holttesteire jellemzőek. Sowadáék ezúttal egy ritka, a XX. dinasztia idejéből származó, festett borítású múmiát mutatnak be, melyet a Sidney-i Chau Chak Wing Múzeumban őriznek.
Sir Charles Nicholso 1856-1857-ben egyetlen szettként vásárolta meg a holttestet, fedeles koporsóját, illetve a múmiát fedő díszes táblát. A leleteket 1860-ban adományozta a Sidney-i Egyetemnek. A koporsó felirata szerint a maradvány egy Meruah nevű nőé, az ikonográfia alapján pedig a lelet időszámítás előtt 1000 körülre datálható. A múmiát már 1999-ben CT vizsgálat alá vetették, most azonban a szakértők a legújabb technológiákkal is elemezték a testet.
A kutatók úgy vélik, hogy az elhunyt 26-35 éves lehetett, a csapat másodlagos nemi jellegek alapján tudta igazolni az elhunyt nemét – a belső nemi szerveket eltávolították a mumifikálás során, a külsők pedig azonosíthatatlanok. A vászonból vett minták szénizotópos vizsgálata azt mutatta, hogy a lelet időszámítás előtt 1200-1113 között keletkezett. Ez azt jelenti, hogy a múmia idősebb, mint a koporsó, és a 19. századi kereskedők a különböző helyről származó leletek összeillesztésével szettként, drágábban adhatták el a maradványokat.
Az agyagból kialakított kérget elemezve a szakértők arra jutottak, hogy az az egész testet betakarja. Úgy tűnik, hogy nem sokkal az eredeti mumifikálás után a test megsérült, ezért a burkolattal és újabb vászondarabokkal erősítették meg a maradványokat. A szakértők szerint ehhez olcsó alapanyagokat használtak fel, a szegényebbek valószínűleg az előkelők szokásait utánozták a megoldással. Bár hasonló kérget korábban nem dokumentáltak a korszakból, egyelőre lehetetlen megállapítani, hogy mennyire volt elterjedt a gyakorlat a szegényebbek körében.