Ilyen hangja volt egy 18 ezer éves hangszernek
Egy francia kutatócsoport, a Toulouse-i Egyetem szakembereinek vezetésével a 90 éve múzeumban pihenő csigaház tüzetes vizsgálatát végezte el, a felfedezést a CNRS francia tudományos kutatóközpont ismertette.
A Marsoulas-barlangot 1897-ben találták meg, ez volt a Pireneusok első olyan barlangja, amelyben a falakon díszítőművészet nyomaira is bukkantak. A barlangot a jégkor végi magdaléni-kultúra tagjai használták. Innen került aztán elő 1931-ben az a hatalmas csigaház (a Charonia lampas nevű, világszerte elterjedt fajhoz tartozott), amelyet a Toulouse-i Múzeum őriz, ám eddig elkerülte a kutatók figyelmét.
A nagy méretű, emberi fejnél is nagyobb csigaház csúcsa letört, és 3,5 centis átmérőjű lyuk tátong a helyén, ez keltette fel a kutatók gyanakvását, mivel itt a legvastagabb a csigaház héja, s csak úgy véletlenül nem lehet letörni. A ház túlsó végén szintén olyan nyomokat találtak a kutatók, amelyek emberi kéz munkája nyomán keletkezhettek csak. A házat számítógépes tomográfia segítségével is megvizsgálták, és ekkor kiderült, hogy a belső válaszfalainak egyikét is kilyukasztották. A csigaházat ugyanazzal a hematit (vas-oxid) tartalmú festékanyaggal, s ugyanolyan módon dekorálták ki, mint a barlangot magát. A kutatók szerint ez a tárgy szimbolikus jelentőségére utal.
Ahhoz, hogy bebizonyosodjon a feltételezés, miszerint a csigaház hangszerként szolgált, a kutatók felkértek egy kürtöst, hogy próbálja megszólaltatni a házat: a muzsikus sikerrel járt, C, cisz és D hangokat tudott előcsalni az őskori hangszerből!
A csigaház végén szervesanyag-nyomokat is találtak, így feltételezhetően az őskori muzsikus valamiféle fúvókát is beilleszthetett itt a házba, hasonlóan azokhoz a kevésbé régi kagylókürtökhöz, amelyeket a Branly – Jacques Chirac Múzeumban őriznek.
A csigaház 3D vizsgálata alapján készíthetnek modelleket is, amelyekből azután kideríthető lesz, hogy vajon több hang lejátszására is alkalmas lehet-e az ősi hangszer. A csigaház 3D interaktív ábráját itt láthatjuk (az ábra egérrel mozgatható, nagyítható)
A barlangban, a csigaházat tartalmazó rétegben talált faszénen és csonton elvégzett szénizotópos kormeghatározás alapján 18 ezer éves hangszerről van szó, ezzel ez a kagylókürt a világ legrégebbi ilyen típusú fúvós hangszere. Korábbról csak furulyaszerű hangszerek léteztek, és az eddig ismert, nem európai eredetű kagylókürtök is jóval későbbiek.
Nemcsak a hangszer korai volta izgalmas a felfedezésben, hanem az is, hogy az Atlanti-óceán partvidéke és a Pireneusok e régiója közt már 18 ezer éve is valamiféle kapcsolat állhatott fenn, enélkül a csigaház nem kerülhetett volna több mint 200 kilométerre az óceántól.
Ősi lakomák helyszínére bukkantak
Úgy tűnik, a vaskori lelőhelyen állatokat áldoztak fel, a korabeliek pedig ettek is a húsból.
Így lett trombitaművészből idegenvezető
Trombitaművészből lett Portugáliában idegenvezető, portugál nyelvtanár, egy gasztro rovat szerkesztője, esküvőszervező, akinek legnagyobb vágya, hogy évekkel később egy hátizsákkal utazza majd be Ázsiát.
Középkori kincset találtak Lengyelországban
A szakértők ritka, sziléziai lemezpénzekre bukkantak egy textilzsákban.
Elveszett kolostorra bukkantak Skóciában
A deeri apátság kulcsfontosságú volt a skót írásosság történetében.
Ősi lelet írja át a társadalmi szerepekről kialakított képet
Úgy tűnik, a bronz- és vaskor fordulóján a nemi szerepek sokkal képlékenyebbek voltak, mint gondolnánk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
