Ősi leletek kerültek elő a Stonehenge-nél
A szakértők szerint egyes sírok olyan emberektől származnak, akik részt vehettek az építmény létrehozásában.
Régészek egy csoportja ősi sírokra, árkokra, edényekre és egyéb leletekre bukkant a Stonehenge közelében egy építkezést megelőző feltáráson – számol be a Live Science. A maradványok egy része az őskori építményt emelő emberektől maradhatott hátra. Matt Leivers, a Wessex Archaeology vállalat munkatársa szerint a leletek sokat elárulnak arról, hogy hogyan éltek az emberek az idők során a Stonehenge térségében.
Az Egyesült Királyság kormánya 2020-ban adott engedélyt egy hosszú alagút kiépítésére a különleges lelőhely mellett. A projektet rengeteg kritika érte, mivel félő, hogy károsítja a helyi maradványokat, mások szerint ugyanakkor fontos lenne, hogy a helyi utat a föld alá tereljék, így csökkentve a Stonehenge terhelését. A Wessex Archaeology egyelőre csak előzetes felmérést folytatott, a tényleges, 18 hónapon át tartó ásatás csak később kezdődik.
Az új felfedezések közül talán a legizgalmasabbak a nyughelyek, melyeket a kőkörtől délnyugatra azonosítottak. A sírok a harangedényes kultúrához köthetőek, a csoport jellegzetességei a nyughelyeikben elhelyezett, harang formájú edények. Az egyik sírban egy csecsemő feküdhetett, egy fiatal nő nyughelyében pedig egy igen díszes edényt találtak. Utóbbi sírból egy furcsa, hengeres tárgy is előkerült, ez talán egy bot része volt. A nyughelyek nagyjából 4500 évesek, tehát egyidősek a Stonehenge belső kőstruktúrájával. Leivers szerint az építmény kialakítása nagyon hosszú időn át tartott, elképzelhető, hogy a most azonosított emberek is részt vettek létrehozásában.
A szakértők olyan árkokat is kimutattak, melyek egy vaskori erőd részei lehetnek. Emellett egy elzárt területet is felfedeztek, a régészek szerint ez talán egy bronzkori, nagyjából 3500 éves település maradványa.