Haszonállatok árulkodnak az ókori Európa világáról
A zooarcheológia segítségével a kutatók új szempontok szerint vizsgálhatják az adott korszakot.
Egy friss tanulmány alapján az európa ókori települések esetében a haszonállatok sokat elárulnak a korabeli politikai struktúrákról és piaci igényekről – számol be a Phys.org. Ariadna Nieto-Espinet, a barcelonai Tudományos Kutatások Legfelsőbb Tanácsának munkatársa kollégáival zooarcheológiai vizsgálatot folytatott, ennek lényege, hogy a régészeti lelőhelyek állati maradványai alapján vonnak le következtetéseket az adott település lakóiról.
A szakértők régóta tudják, hogy az ősi Európában az állatállomány sokat változott az idők során, azt azonban eddig nem mérték fel, hogy a környezeti, gazdasági vagy politikai tényezők miként befolyásolhatták az állattartást. Nieto-Espinet és társai 101, az Ibériai-félsziget északkeleti részén fekvő lelőhelyről gyűjtöttek be adatokat, az elemzett leletek egy 1700 éves periódusból, a késő bronzkor és a késő ókor közötti időszakból származnak.
Ezen periódus alatt drámai kulturális és mezőgazdasági változások történtek a régióban, gondoljunk csak a Római Birodalom hódításának, majd bukásának következményeire. A csapat az egyes lelőhelyeknél a haszonállatokra vonatkozó ismereteket a környezeti – például klimatikus –, gazdasági és politikai adatokkal vetette össze.
Az eredmények alapján a politikai és gazdasági faktorok határozták meg leginkább a fajok és fajták eloszlását, illetve az állatok testméretét. Amikor azonban a hatalmi rendszerek sokkal széttöredezettebbek voltak, az élelmiszer előállítása pedig sokkal inkább a helyi piacokra fókuszált, a lokális környezeti tényezők váltak dominánssá. Ilyen periódus volt az ókor vége, amikor a Római Birodalom már nem volt meghatározó tényező a régióban.
A szakértők úgy gondolják, hogy a hasonló zooarcheológiai vizsgálatok segítségével egészen új szemszögből tanulmányozhatják az adott korszak gazdasági és politikai változásait.