A Hunyadi János keserűvíz sikertörténete

A Thüringiából származó család a posztókereskedelemmel foglalkozott, így az ifjú Saxlener is bekapcsolódott a családi vállalkozásba, és megnyitotta a Váci utcai üzletét, ahol egyik budaörsi vevője elpanaszolta, hogy birtokán az állatok nem szívesen isznak az ottani kutak vizéből, mivel az keserű. A kezdetekről a Természet Világa így számol be: „A Dobogó-hegy déli oldalán 1862-ben a terület tulajdonosa, Bayer József budaörsi gazda kutat ásatott helyi vízszükségletének kielégítésére, de az keserű íze miatt még az állatok itatására sem volt alkalmas. Amikor posztóvásárlásra bement a Váci utcai Saxlehner András (1815–1889) testvérével, Sámuellel vezetett üzletbe, elpanaszolta, hogy nem sikerült birtokán ivóvíz minőségű vizet adó kutat ásatni.”

A vizet megvizsgáltatták, és jó volt a posztókereskedő megérzése, gyógyvízforrást találtak. Akkor már működött a közelben a lágymányosi Erzsébet Sósfürdő, talán innen jött az ötlet a víz egészségügyi felhasználására. Igaz, Váci utcai üzletük a Fekete kutyához néven igen jól ment, 48 évesen mégis a váltás mellett döntött. Megvette Bayertől a földterületet, kutakat épített ki, és belevágott a keserűvíz palackozásába és forgalmazásába. Már 1863-ban 40 ezer palackot adott el, mindezt úgy, hogy az üzemben kézi erővel dolgoztak. A töltésen kívüli munkákat, mint az üvegmosást, címkézést, parafával dugaszolást és ónkupakkal való lezárást nagyrészt női munkások végezték. Azonban a gyors sikerek megkívánták a fejlesztéseket, tíz évvel később már 71 kútból szivattyúzták a vizet. Saxlehner András 1886-ban szabadalmaztott palacktöltő készüléke felgyorsította a munkafolyamatokat.

A keserűvizet szaktekintélyek többször vizsgálták, és kiderült, hogy a benne lévő glaubersó és a keserűsó a fő hatóanyagok. A testre jótékony hatású összetevői miatt különböző egészségügyi problémákra ajánlották, mint „székrekedésnél, étvágytalanságnál, elhájasodásnál, vértódulásnál, érelmeszedésnél, aranyér bántalmaknál. Különösen alkalmas soványító kúránál!” – ajánlották a korabeli hirdetésekben.

Saxlehner jó marketingesként ügyelt arra, hogy az orvosi javallatokat az üvegen is feltüntessék. Egy angol ügynökséggel terveztetett nemzetközi kampányt, Londonban és New Yorkban nyitott fióküzletet. Legnagyobb reklámfogásuk New York egyik felhőkarcolóján kifeszített óriásplakát volt, a következő szöveggel: „Amikor a kakas a reggelt hirdeti, igyon Hunyadi János keserűvizet!” Ezen kívül részt vettek különböző kiállításokon, több nyelvű termékismertetőket készítettek. 1913-ban már 15 millió palack keserűvizet forgalmaztak belföldön és szerte a világban, a prosperáló vállalkozásnak köszönhetően ez volt a Saxlehner család aranykora. Ekkor már nem a családfő vezette az üzletet, 1889-es halálával fia, Andor, vette át a cég irányítását, amibe édesanyja és öccsei is besegítettek.

A vagyonos polgári család társadalmi helyzetét jól szimbolizálja a család pesti bérpalotája, amelyet az Andrássy út 3-ban építettek fel, előkelő és igényes építészeti megoldásairól, nívós belső berendezéséről híres, a kor legnevesebb iparosai dolgoztak rajta. Az egykori Postamúzeumként ismert épületet Lotz Károly freskói, Róth Miksa üvegablakai, Thék Endre műasztalos ajtói, és Jungfer Gyula kovácsoltvas alkotásai tették minden részletében csodálni valóvá. Az épületet, eredeti díszeit megőrizve ma szállodává alakítják át.

Mi lett a Hunyadi Keserűvíz sorsa? A világháborúk és politikai rendszerváltozások megkímélték, a működő kutak száma megcsappant ugyan, de a gyógyvíz ma is létezik.

Írta: Ádám Eszter