Csak pár száz éves a jégkorinak hitt ló csontváza

2018-ban mi is beszámoltunk róla, hogy egy 16 ezer éves, jégkori ló maradványaira bukkantak egy utahi családi ház kertjében, Lehiben. A kutatók akkor megállapították, hogy a csontváz egy vadlóé, az állat teteme pedig egy egykori tóban konzerválódott. Egy friss tanulmány alapján ugyanakkor a lelet messze nem olyan idős, mint eddig vélték – számol be a Live Science. William Taylor, a Coloradói Egyetem (Boulder) munkatársa és kollégái szerint a maradványok csupán 340 évesek, ettől függetlenül a csontváz rendkívül izgalmas, és sokat elárul a terület őslakosairól.

Az új eredmények azt mutatják, hogy az állat 12 éves korában pusztult el, és háziasított volt. A hasonló lovak csak az európaiak érkezésével jutottak el Amerikába, az őslakosok pedig igen gyorsan a saját kultúrájuk részévé tették őket. Taylorék szerint a lehi kancát is indiánok, talán az uték vagy sosonok nevelhették. A felfedezés arról is árulkodik, hogy a régióban rengeteg őslakosokhoz köthető lelet vár azonosításra, ezek pedig olyan információkkal szolgálhatnak, amelyek az európaiak forrásaiból nem ismerhetőek meg.

A korai téves datálás hátterében az állt, hogy a helyiek egy olyan verembe temették az állatot, amelyet egy ősi, 14-16 ezer éves tó üledéke vett körbe. A legújabb szénizotópos, anatómiai és genetikai vizsgálat felfedte, hogy a ló valamikor 1680 után pusztult el,  ám még azelőtt, hogy az európai telepesek a 19. század közepén a környékre költöztek volna.

A csapat olyan sérüléseket is kimutatott a csontvázon, amelyek azt sugallják, hogy az állaton rendszeresen lovagoltak, szőrén, vagy puha nyeregben ülték meg a lovat. A parányi csontsebesülések ellenére úgy tűnik, hogy az emberek gondoskodtak a kancáról. Az izotópos elemzés arra is rávilágított, hogy az állatot a környéken nevelték fel, tehát születésétől kezdődően az őslakosoké lehetett.