National Geographic Magyarország

A hímzett középkori mesterművet a 11. században készítették, és a 18. században bukkantak rá, most pedig digitalizált formában, online elérhetővé tették a világ számára, hisz egyelőre nem tudjuk személyesen megnézni.

A falikárpit közel 70 méter hosszú, 0,7 méter széles szalagján a normann hódítás jelenetei elevenednek meg a jellegzetes figurák és motívumok segítségével, a Hódító Vilmos 1066-os brit hatalomátvételéhez vezető eseményekről szól. A kárpit Vilmos féltestvére, Odo püspök megbízásából készült, és az általa építtetett bayeux-i katedrálisban őrizték. A lenvászonra tízféle színárnyalatú gyapjúfonállal hímzett műalkotás elkészítése 1070 körül kezdődhetett és 1077-ben fejeződhetett be. Megalkotásához négy öltéstípust használtak: száröltést, láncöltést, kettős száröltést, és az alakok kitöltéséhez használt speciális bayeux-i öltést. Az évszázadok során többször meg kellett foltozni, egyes részeit újra kellett hímezni. Különös módon, a falikárpit (amely szó szerinti értelmezésben nem is falikárpit, hisz nem szőtt mintázatú, hanem hímzett) utólagos javításaihoz pl. a 19. században használt fonalak színe jobban kifakult, mint az eredeti, közel ezer éve készült! A gyapjúfonalak színezéshez olyan növényi anyagokat használtak, mint a festő csülleng (Isatis tinctoria) különböző kékjei, a festő buzér (Rubia tinctorium) vörösei, a festő rezeda (Reseda luteola) sárgái.

A fő eseménysor a kárpit középső sávjában „zajlik”, a két szélén díszítő motívumok (növények, mitikus lények, sárkányok, griffek, illetve valós állatok stb.) szegélyezik, ám néha a fő cselekmény egyes részei, pl. csaták halottai is a szélső sávba kerültek. Az a múlt homályába vész, történészi vita tárgya, hogy ki volt a kárpit tervezője és alkotója.

Hitvalló Eduárd (az ő alakjával kezdődik a falikárpit) 1066 januárjában a halálos ágyán az ország és a királyné védelmét Haroldra bízza, akit Eduárd halála után királlyá is választanak. Uralkodása azonban nem tartott sokáig. Normandiai Vilmos herceg, aki anyai ági rokona volt Haroldnak, s akinek ráadásul Harold két évvel korábban hűséget is fogadott, meghallván a királlyá választás hírét, elhatározta, hogy áthajózik Angliába és megszerzi a szerinte őt illető trónt. Mintegy 7000 harcossal partra szállt, és 1066. október 14-én a hastingsi csatában legyőzte Haroldot, az utolsó angolszász királyt. A falikárpiton a csatához vezető eseményeket és a csatát örökítették meg 75 jelenetben. A csatában nemcsak maga Harold halt meg, hanem testvérei, nagybátyja, és a Godwin-ház minden férfi tagja.
A normannok szemszögéből készült történelmi dokumentum korabeli propagandacélokat szolgálhatott. A gyönyörű kivitelű falikárpit jeleneteiből az események részleteiről kaptak a történészek információkat, például arról, hogy miként zajlott egy normann lakoma. Talán az egyik legismertebb érdekessége a falikárpitnak a Halley-üstökös ábrázolása – az üstökös Harold számára intő jelként szerepel a hastingsi csatát megelőzően.

A műalkotást a Bayeux-i Múzeum őrzi, és most a digitalizálásnak köszönhetően közelebbről megszemlélhetjük az egyes öltéseit is, mint helyben, a múzeumban tudnánk. A múzeum a tervek szerint 2025-re új épületbe költözik, ahol a falikárpit számára is jobb körülményeket tudnak majd biztosítani.