A Bahamák első lakóinak nyomára bukkantak

Az emberek 14 ezer éve érkeztek meg a mai Floridába, a szakemberek viszont eddig azt hitték, hogy csak mintegy ezer évvel ezelőtt jutottak el a Bahamákra.

Patricia Fall, a Charlotte-i Észak-Karolinai Egyetem szakértője csapatával arra jutott, hogy a Bahama-szigeteket a véltnél korábban kolonizálták – számol be a Phys.org. A kutatók tanulmányukban azt írják, az első telepesek drámaian átalakították a helyi környezetet.
A csapat a bahamai karsztrendszerhez tartozó Blackwoodi víznyelőt vizsgálta. Ebben 36 méter magasan áll az oldott oxigén nélküli talajvíz, ami azt jelenti, hogy érintetlen szerves anyagokat tartalmaz az elmúlt 3 ezer évből. A szakértők üledékfuratok és szénizotópos kormeghatározás segítségével elemezték az emberek rakta tüzek maradványait.
Peter van Hengstum, a Galvestoni Texasi Mezőgazdasági és Mérnöki Egyetem munkatársa szerint a Karib-térségben a Bahamákat hódították meg utoljára. A korábbi adatok alapján a helyi őslakosoknak, a lucayanoknak több száz évbe telt, mire átvándoroltak az egész szigetcsoporton. A kutató hozzátette, Floridában már 14 ezer éve jelen voltak az emberek, de hosszú ideig nem utaztak a parttól délre fekvő szigetekre, miközben Dél-Amerikából elkezdték az északi irányú terjeszkedést.
A Bahamákhoz tartozó Abaco-szigeteken a legkorábbi bizonyíték az emberi jelenlétre két csontváz, amelyek 1200-1300-ra datálhatóak. A friss eredmények ugyanakkor azt mutatják, hogy a területen már 830 körül gyújtottak tüzeket, ami azt sugallja, hogy a Bahama-szigeteket a vártnál gyorsabban járták be az őslakosok.
Amikor az első lucayanok megérkeztek az Abaco-szigetek legnagyobb tagjára, a térségben főként fenyő- és pálmaerdők álltak, és főleg hüllők, köztük nagy testű teknősök és krokodilok lakták. Az erdőirtás hatására aztán a fenyők váltak meghatározóvá. 1000 után a nagy szárazföldi hüllők elkezdtek eltűnni, 1500 körül pedig a hurrikánok erősödése a fenyőket is veszélybe sodorta.