Egy csontdarab írhatja át a szlávok történetét

Egy feliratos, a 7. századból származó csontdarab arról árulkodik, hogy a korai szlávok első írásai germán rúnákkal készültek – számol be az AFP-re hivatkozva a Phys.org. Eddig a szakértők úgy vélték, hogy a szlávok első ábécéje a glagolita volt, amelyet egyes források szerint Szent Cirill talált fel a 9. században.

Cirill és testvére, Szent Metód részben a Nagymorva Birodalomban tevékenykedtek, amely a mai Csehország, Szlovákia és Magyarország területén, illetve Ausztria, Németország, Lengyelország, Ukrajna és a Balkán bizonyos részein húzódott. A testvérek 863-ban érkeztek meg ide térítő céllal, de a szláv írásbeliség alapjait is lerakták.

A faragott csontot 2017-ben fedezték fel Csehország déli részén, Lány-Břeclavnál, a közelmúltban pedig átfogó elemzés alá vetették – többek között szénizotópos és genetikai vizsgálatot is folytattak. Jiri Machacek, a brnói Masaryk Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint a felirat a legkorábbi, a szlávok által használt írás. A maradvány egy 600 körül elpusztult szarvasmarhától származik.

Robert Nedoma, a Bécsi Egyetem szakértője arra jutott, hogy a felirat ófuthark rúnákból áll – ezt Közép-Európa germánjai használták a 2-7. században. Az írásrendszer 24 karakterből áll, a csonton az utolsó hetet azonosították. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a maradványon egykor az egész ábécé olvasható volt, és egyfajta tanítási eszközként szolgált.