A vártnál is ősibb a legkorábbi ismert faszobor

Bizonyos anyagok, így a fa nehezen élik túl az ezredéveket – ezért is különleges az úgynevezett Sigir-idol, melyet az Urálban fedeztek fel a 19. század végén.

Az ősi Sigir-idolt az oroszországi Sigir-tőzegláp savas, antimikrobiális környezete őrizte meg az évezredek során. A leletet tíz darabban találták meg 1890-ben, igazi jelentőségét viszont csak nagyjából egy évszázaddal később, a szénizotópos technológiának köszönhetően ismerték fel.
Egy, az 1990-es években elvégzett elemzés alapján a totem a vártnál ősibbnek, 9750 évesnek bizonyult. Ez nemcsak a fa konzerválódása miatt volt meglepő, hanem a kidolgozottság miatt is – a kutatók többsége úgy vélte, hogy a korszakban még nem lehetett túl fejlett a famegmunkálás. 2018-ban aztán egy analízis újabb izgalmas adatot hozott: az eredmények azt mutatták, hogy a szobor valójában 11 600 éves. Az újabb elemzésben nem az idol külsejét használták, hanem egyenesen a fából vettek mintát.
Ugyanaz a csapat Thomas Terberger, a Göttingeni Egyetem munkatársának vezetésével a közelmúltban felülvizsgálta a korábbi szénizotópos elemzéseket – számol be a ScienceAlert. Tanulmányukban azt írják, a fa, amelyből a Sigir-idolt kifaragták, körülbelül 12 250 éves. Mivel alapanyagként egy olyan vörösfenyőt használtak, amelynek 159 évgyűrűje volt, feltételezhető, hogy maga az alkotás 12 100 éve keletkezett. A szobor tehát a véltnél is ősibb, és az utolsó jégkor végére datálható.
Terberger a The New York Timesnak azt mondta, a figurát egy nagy éghajlati átalakulás korában faragták ki, a táj megváltozása pedig a művészetre is hatott. Bár nem tudni, hogy a Sigir-idolt mire használták, a lelet lenyűgöző ügyességről és művészi vénáról árulkodik. A szobor azt sugallja, hogy az Urál középső részén élő korabeli lakóknak spirituális élete igen komplex volt. A régióban egyébként rengeteg hasonló alkotás várhat még felfedezésre a lápok mélyén.