A gyenyiszovai ember nyomára bukkantak

Egy nemzetközi kutatócsoport átfogó genetikai elemzést folytatott, melyben 400 modern ember adatait analizálták – számol be a Londoni Természettudományi Múzeum oldala. A vizsgálat során nem találtak arra utaló bizonyítékot, mely szerint a modern emberek kereszteződtek azokkal az embercsoportokkal, amelyeket a délkelet-ázsiai szigeteken feltárt kövületekből ismerünk. A szakértők ugyanakkor kimutatták titokzatos ősi rokonunk, a gyenyiszovai ember nyomait.

A csapat célja az volt, hogy felmérje azokat a keveredéseket, amelyek 60-50 ezer éve történtek a különböző embercsoportok között Délkelet-Ázsia szigetein. A térségben az elmúlt 1,6 millió év fosszilis anyaga rendkívül gazdag, a régióból három, egymástól igen távoli csoport is ismert: a Homo erectus, a Homo floresiensis (azaz a „hobbit”), illetve a Homo luzonensis. Előbbi 108 ezer, utóbbi kettő pedig 60-50 ezer évvel ezelőttig maradt fenn, ami azt jelenti, hogy a modern emberekkel is találkozhattak.

Az új elemzés során nem mutatták ki a csoportközi keveredés jeleit, ugyanakkor újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a terület lakói gyenyiszovai származással is bírnak. Dr. João Teixeira, az Adelaide-i Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a másik közeli rokonunkkal, a neandervölgyivel ellentétben a gyenyiszovai ember szinte csak DNS-ből ismert, a kézzel fogható bizonyítékokat néhány szibériai és tibeti csontdarab jelenti. Korábbi vizsgálatokból tudni, hogy a gyenyiszovaiak keveredtek a modern emberekkel, a délkelet-ázsiai szigetvilágon pedig a folyamat különösen jelentős volt. A régióban ugyanakkor nem találták még meg ősi rokonunk régészeti nyomát.

A friss eredmények összhangban vannak a korábbi kutatásokkal. Ez két dolgot jelenthet: a térségben idővel fel fogják fedezni a gyenyiszovai emberek maradványait, vagy a kutatóknak át kell gondolniuk az eddigi elméleteket.