Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkíták a hagyomány szerint egy nomád-lovas kultúrát alkottak, amely időszámítás előtt 700-200 között létezett Eurázsiában. Hérodotosz leírása alapján a szkíták állandó mozgásban voltak, háborúra és fosztogatásra rendezkedtek be, ezt a képet pedig a modern kori régészeti feltárások is megerősítették.

A probléma az, hogy a szkítákra gyakran tekintenek egységes kultúraként, noha számos különböző nép alkotta a tágabb csoportot. Alicia Ventresca Miller, a Michigani Egyetem régésze és kollégái friss tanulmányukban éppen ezen sokszínűségre mutatnak rá – számol be a Phys.org.

A csapat korabeli csontokat és fogakat elemzett, és arra jutott, hogy a mai Ukrajna területének lakóira nem volt jellemző a vándorlás, inkább letelepedtek, és változó gazdasági rendszerekben termesztettek kölest, illetve tenyésztettek állatokat. A korábbi sztereotípiával ellentétben a szkíta korban viszonylag alacsony volt a mozgékonyság a fontosabb településközpontok közelében. Ventresca Miller szerint a korábbi periódusokhoz képest ekkoriban valóban nőtt a mobilitás, de az csak a népesség töredékét befolyásolta.

A szakértők 56 személy maradványait vizsgálták, az izotópok segítségével következtetni lehet az adott személy táplálkozásának alakulására. Ebből aztán rekonstruálni tudták az érintett utazásait. Az adatok alapján megállapítható, hogy a településközpontokra a társas és gazdasági sokszínűség volt jellemző. A kutatók szerint az emberek főként ott maradtak, ahol gazdálkodtak, igaz, a korábbiakhoz képest valóban fokozódott a mozgékonyság.

Az új eredmények ismét igazolják, hogy a szkíták messze nem alkottak olyan egységes népet, mint ahogy azt hagyományosan gondolták.