Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét
A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.
Európa legősibb térképe lehet az a bronzkori kőlap, amely 1900-as felfedezése után közel száz évre feledésbe merült – számol be a Bournemouth-i Egyetem oldala. A franciaországi leletet a Francia Prevenciós Régészeti Kutatóintézet, a Nyugat-Bretagne-i Egyetem, a Francia Tudományos Kutatóközpont és a Bournemouth-i Egyetem csapata vizsgálta.
A tárgy Saint-Bélecnél került elő, és a korai bronzkorra, az időszámítás előtti 1900-1640 közötti periódusra datálható. A kutatók szerint a kőlap képviseli Európa legkorábbi olyan térképészeti ábrázolását, amely egy jól beazonosítható területet mutat be. Elképzelhető, hogy a maradvány egy korabeli fejedelemség hatalmának a nyoma.
A térkép egy sírból került elő, faragott oldala a nyughely belseje felé nézett. A tárgy előbb egy magánmúzeumba került, majd 1924-ben megszerezte a Francia Régészeti Múzeum. Az 1990-es évekig a táblát egy várárok egyik fülkéjében tárolták, 2014-ben végül a vár pincéjében fedezték fel.
Dr. Clément Nicolas, a Bournemouth-i Egyetem munkatársa és kollégái 2017-ben kezdték el átfogóan vizsgálni a követ. Az elemzés során több olyan vonást is találtak, amely az ősi térképekre jellemző. A kutatók szerint a követ úgy faragták, hogy jól bemutassa az Odet-folyó vízrendszerét, a bronzkori térkép egy 30-szor 21 kilométeres területet fedhet le.
A Saint-Bélec-tábla egy erős politikai hatalom emlékének tűnik. A térkép eltörése az érintett politikai erő elítélésének, hatalomfosztásának szimbóluma lehetett.
Ősi piramis vagy természetes képződmény Indonézia hegye?
Komoly szakmai vitát váltott ki egy idén ősszel megjelent tanulmány.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
