Játszó neandervölgyi gyerekek nyomaira bukkantak

A gyerekek 100 ezer évvel ezelőtt a homokban játszhattak, míg a felnőttek talán halásztak.

Egy, a közelmúltban megjelent, tanulmányban azokat a megkövesedett nyomokat vizsgálták, amelyeket Dél-Spanyolországban tártak fel – számol be a Live Science. A leletek 36 neandervölgyitől származnak, az emberek egy parton jártak, a csoporthoz pedig gyermekek is tartoztak. „Felfedeztük, hogy egyes helyeken sok kis lábnyom kaotikusan csoportosul” – mondta Eduardo Mayoral, a Huelvai Egyetem munkatársa. A szakértő szerint ez játszó gyerekekre utalhat.
A lelőhelyet két biológus találta meg a Doñana Nemzeti Parkban 2020 júniusában, egy komolyabb vihar és dagály után. A kutatók először az egykori állatok fosszilizálódott nyomaira lettek figyelmesek, a neandervölgyiek leleteit csak később azonosították Mayoralék.
A csapat összesen 87 nyomra bukkant, az érintett kőzetréteg nagyjából 106 ezer éves. Ekkoriban a tengerpart távolabb volt, a területen pedig egy tavacska feküdt, a víz valószínűleg sós volt. Lehetséges, hogy a nyomokat halászat vagy vadászat közben alakították ki.
A korszakból a környéken találtak már kőeszközöket, melyek a neandervölgyiekhez köthetőek. A szakértők szerint a most bemutatott maradványok lehetnek Európa legősibb neandervölgyi lábnyomai.
A 36 fős csoportban öt nő, 14 férfi, hat azonosítatlan nemű felnőtt és 11 gyermek mozgott. A felnőttek többsége 130-150 centiméter magas volt, négy lenyomatot ugyanakkor egy legalább 180 centiméter magas személy hagyott. Az is elképzelhető, hogy az illető alacsonyabb, de nagyobb testtömegű volt. A két legkisebb nyom egy nagyjából hatéves gyermektől származik.