Megtalálhatták az ábécé hiányzó láncszemét
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az ábécés írás miként jutott el Egyiptomból a közel-keleti Levante területére.
Egy új tanulmányban a szerzők azt írják, megtalálhatták az ábécé fejlődésének hiányzó láncszemét – számol be a Live Science. A feliratos agyagtöredéket az izraeli Tel-Lákisnál azonosították 2018-ban, a lelet megközelítőleg 3450 éves.
Felix Höflmayer, az Osztrák Régészeti Intézet munkatársa szerint a cserép az időszámítás előtti 15. századból származik, az írás egyelőre a legkorábbi biztosan datálható ábécés felirat Levante régió déli részéről. A legkorábbi ismert írás, amelyben a hangokat betűk jelölik, egyiptomi, és a 12. dinasztia (időszámítás előtt 1981-1802) korából származik. Időszámítás előtt 1300 körülről Levante területéről több hasonló példa is ismert, az ábécés írásrendszer aztán egyre több és több kultúránál jelent meg.
A kutatók szerint a most bemutatott felirat átmenetet képez az egyiptomi és a levantei ábécé között, éppen ezért egyfajta hiányzó láncszemet jelez. A lelet arról is árulkodhat, hogy miként jutott el az ábécé a térségbe: a kutatók szerint a közvetítők a hükszoszok lehettek. A levantei népcsoport időszámítás előtt 1550-ig uralta Észak-Egyiptomot.
Maga a felirat meglehetősen rövid, az első szó az ajin, bét és dálet, míg a második a nun, pé és táv betűket tartalmazza. Ezek mind a korai szemita ábécé részei, melyet egykor az Arab-félszigeten használtak – a betűk egyébként a héber ábécében is fellelhetőek. A feliratban egyes betűket hieroglifák helyettesítettek, az ajin például egy szemre emlékeztet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a szavak mit jelenthetnek, de talán két név egy-egy részletét képezték. Az első szó betűi kiadják a rabszolga szót, ez azonban nem jelenti azt, hogy az illető személy bizonyosan szolga volt. A fennmaradt betűk valószínűleg egy hosszabb szó részei voltak.