Ketten írták az egyik leghíresebb holt-tengeri tekercset

Egy friss tanulmányban a szerzők azt mutatják be, hogy miként vizsgálták meg az egyik legismertebb holt-tengeri tekercset – számol be a Live Science. A szakértők statisztikai módszerekkel és a mesterséges intelligencia segítségével mutattak ki különbségeket az ősi irat kézírásaiban. Az eredmények alapján a szöveget valójában két ember írta, írásképük viszont annyira hasonlít egymásra, hogy szabad szemmel lehetetlen megkülönböztetni őket. Ez arra utalhat, hogy a két író nagyon hasonló képzést kapott.

Mladen Popović, a Groningeni Egyetem szakértője és a csapat tagja szerint kutatásuk csak az első lépés. Mint mondta, vizsgálatukkal új lehetőség nyílt a holt-tengeri tekercsek elemzésében, az új technikával jobban megismerhetik az írókat.

A különleges iratok első példányait az 1940-es években találta meg egy beduin pásztor a Kumráni-hegység egyik barlangjában. A későbbi években a helyiek és a régészek 11 barlangban összesen mintegy 900 tekercset azonosítottak. Azt nem tudni, hogy pontosak kik készítették az időszámítás előtti 4. és az időszámítás szerinti 2. század közé datálható vallásos iratokat.

Popovićék a Nagy Ézsaiás-tekercset kezdték el elemezni – ez tagja annak a hét tekercsnek, amelyet az elsők között fedeztek fel. A tekercs időszámítás előtt 125 körül készült, 7,3 méter hosszú, 26 centiméter magas, és 54 oszlopban tartalmazza a héber szöveget. Popovićnak feltűnt, hogy a 27. és 28. oszlop között egy parányi törés van a feliratban.

Az elemzés során apró eltéréseket mutattak ki a kézírásokban. Úgy tűnik, a korabeliek időnként csapatban dolgozva írtak. A kutatók által használt algoritmus képes megkülönböztetni a tintát a tekercs anyagától, ami azért fontos, mert a tintában található kicsi jellegzetességek az író izommozgásáról árulkodnak. Az eredményeket utóbb több módszerrel is ellenőrizték.