Ősi kultusz nyomait azonosították az Arab-félszigeten

A musztatilek pontos funkciója nem ismert, de bizonyos, hogy rituális célokat szolgáltak.

Hugh Thomas, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa és kollégái szerint rituális célokat szolgáltak, és egy marhakultuszhoz tartoztak azok a kőből épített struktúrák, melyeket az elmúlt években Szaúd-Arábiában találtak – számol be a Live Science. Az úgynevezett musztatilek (téglalapok) nagyjából 7 ezer évesek, és általában két emelvényből, illetve az azokat összekötő falakból állnak. A kutatók már több mint ezer musztatilt azonosítottak Szaúd-Arábia száraz vidékén.
A szakértők már korábban felvetették, hogy a struktúráknál szertartások folytak. Melissa Kennedy, a Szaúd-Arábiai Királyság Légi Régészeti Projektjének igazgatóhelyettese és társai most igazolták ezt az elképzelést. A régióban sziklarajzokat is felfedeztek, melyek megerősítik a marhakultusz elméletét. Mivel a szarvasmarhák tenyésztéséhez rengeteg vízre van szükség, a kultusz létezése alátámasztja, hogy 7 ezer éve a térségben sokkal több csapadék hullott.
A musztatilek jelentős része már megrongálódott, a csapat viszont 2019-ben megtalált egy teljesen érintetlen struktúrát. Ebben nemcsak szarvasmarhától, hanem kecskétől, báránytól és gazellától származó maradványokat, illetve egy belső, kőből kialakított kamrát is találtak. A kutatók úgy gondolják, hogy a csontok az áldozatbemutatás nyomai.
Kennedy szerint a musztatilek alkotják a legkorábbi, nagy méretű rituális építményeket, melyeket ismerünk – még a Stonehenge-nél is jóval ősibbek. A friss eredmények alapján ráadásul a struktúrák a véltnél jóval komplexebbek. Mivel a musztatilek falai nem magasabban fél méternél, feltételezhető, hogy nem karámként funkcionáltak.
Bár a kutatók egyre többet derítenek ki a különös struktúrákról, még sok a megválaszolatlan kérdés. Azt például egyelőre nem értik, hogy egyes musztatileket miért vulkánoknál alakítottak ki.