A Földtani Intézet kék tetős palotája

A Stefánia út fasora alatt sétálni nemcsak az előző évszázadban volt kellemes, máig megvan különleges miliője, amelyhez sokat hozzáadnak az utunkat végig kísérő előkelő paloták. A mai napon van évfordulója annak, hogy 1900. május 7-én átadták egyik ékességét, a Magyar Királyi Földtani Intézetet.

Egy olyan tudományos intézményről emlékezünk meg, amely nemcsak hosszú múltra tekint vissza, de elmondhatja, hogy beköltözése óta ebben a székházában működik. A magyar földtani ismeretek megalapozása selmecbányai Bányászati Akadémián kezdődött meg, 1848-ban pedig megalakulhatott a Magyarhoni Földtani Társulat. 1868-ban az akkori földművelés-, ipari és kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte, hogy jöjjön létre egy földtani osztály, végül pedig Ferenc József is szentesítette a Magyar Királyi Földtani Intézet megalapítását.
Feladatuk szerint lépésről lépésre tárták fel földtanilag a Magyar Királyság területét, és készítettek munkájukról térképeket. Mindemellett pedig kőzet- és ásványgyűjteményüket is gyarapították. Ám 20 évig nem volt saját otthonuk. Semsey Andor jelentős adományának köszönhetően kiírhatták a pályázatot a székház megtervezésére a fővárostól kapott telekre. Igaz, hogy az épületet már 1899 őszén birtokba vehették, de a díszes átadóra csak a következő évben május 7-én 4 órakor került sor, ahol Böckh János intézetigazgató a következőkkel kezdte megnyitóját:
„A magyar geológusoknak ma örömünnepük van, hisz beteljesedett az, a miért 31 éven át epedeztek. A hol röviden ezelőtt még kis berek állt, ott emelkedik immár a díszes épület, melyet, mint a homlokzat felírása mutatja, magy. kir. földtani intézetnek nevezünk. (…)
A földtani intézetnek már a neve is mutatja, hogy az a magyar földdel foglalkozik. (…) azt hiszem, az intézetnek két oszlopa lehet: az egyik az a tudományos, magas színvonal, a melyen ma áll és a melyen, azt hiszem, a jövőben is fog állani, a másik pedig az a gyakorlati érzék, a mely az intézetet úgy vezeti, hogy abból hazánk gazdaságának mindenkor előnye legyen. (Tetszés, éljenzés.) De nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az ipart is van hivatva ez intézet előre vinni; az ipar fejlesztésének, az ipar emelkedésének ez intézet van hivatva egyik tényezője lenni. Én azt hiszem, hogy mikor ez intézet az ipart is fogja szolgálni, ezáltal a mezőgazdaságnak és a közérdeknek is hasznára válik.”
Ferenc József május 29-én külön alkalommal tisztelte meg az intézetet látogatásával, amelyről a Vasárnapi Újság rövid beszámolójában ezt írja: „A földtani intézet palotájának megtekintésére délelőtt 11 órakor érkezett a király. Ott várták Széll Kálmán miniszterelnök, Darányi földmívelési. gr. Széchenyi Gyula a Felség melletti miniszter , az intézet személyzete (…). Az igazgatóság tagjainak és Lechner Ödön műépítésznek, s az építés vezetőinek bemutatása után Ő Felsége a múzeumi gyűjteményeket nézte sorra, miközben Darányi miniszter és Böckh János igazgató szolgáltak magyarázatokkal. A király sok kérdést intézett egyes tárgyakról. Távozása előtt beirta nevét az-emlékkönyvbe.”

Az épület díjnyertes terveit Lechner Ödön készítette el. A magyar szecesszió megalapítója ezen munkájában is alkalmazta sajátos újító jegyeit. A palota legfőbb ismertetője a kék cserepes teteje, ez a szín a külső homlokzat díszítőelemeiben is visszaköszön. Virágmotívumokkal sőt, az intézet munkásságához kapcsolhatóan olyan rég kihalt állatokkal, mint trilobitákkal (háromkaréjú ősrák) és ammoniteszekkel (előrenéző szifótölcséres fejlábú) tették az épületet még különlegesebbé. A tető csúcsán földgömb látható, amelyet négy alak tart. A homlokzat tégladíszítésében, a tető és az ablakok vonalaiban megfigyelhetőek a hullámzó formák, mely a belső kidolgozásban szintén megjelennek. Lechner a barlangok formáit szerette volna így megidézni.
Az földszinten és az első emeleten az adminisztratív helységeket, előadót, olvasó- és könyvtártermet alakítottak ki. A folyosói tárolókban hazánkban fellelhető ásványokból kiállítást rendeztek be. A második emeleten kiállítótermeket helyeztek el, hogy megismertessék földünk rejtett kincseivel az arra érdeklődőket. A mecénás Semsey Andor ásványvásárlásainak és egyéb gyűjtéseknek köszönhetően Magyarország legnagyobb ásvány, kőzet és ősmaradvány tára található a múzeumban, amelyet ma a Magyar Bányászat és Földtani Szolgálat tart fenn Földtani Múzeum néven.
A Stefánia út 14-es házszámának palotája a Lechner-örökség részeként arra vár, hogy az UNESCO világörökségi listájának jelöltjei közül bekerüljön az előkelő körbe.
Írta: Ádám Eszter