Felmérték Európa első civilizációjának genetikáját

Egy friss tanulmány alapján Európa első, nagy építményeket és városi központokat kialakító civilizációja a vártnál homogénebb volt – számol be a Phys.org. Ez az első alkalom, amikor az Égei-tenger környékéről származó ősi maradványok teljes genomjait szekvenálták.

Bár a krétai minószi, a görög szárazföldi helladikus és a Kükládok szigetén létező kükladikus kultúrák temetkezési szokásai, épületei és művészete sokban különböztek, úgy tűnik, hogy az egyes csoportok genetikailag nagyon hasonlóak voltak a bronzkor elején, mintegy 5 ezer éve. Mindez azt jelenti, hogy a korszak jelentős átalakulásai, így a városok kialakulása, a fémhasználat és az intenzív kereskedelem nemcsak a népvándorlásnak, hanem részben az újkőkori népesség folytonosságának volt betudható.

Az eredmények alapján a középső bronzkorra, 4600-4000 éve, az Égei-tenger északi régiójában a lakosság genetikai összetétele jelentősen megváltozott. Ezen személyek felmenői részben a ponto-kaszpi sztyeppéről származtak, és sokban hasonlítottak a mai görögökre. Az ősi népvándorlás jóval megelőzte az első mozgásokat, amelyeket az ókori görögök dokumentáltak.

A szakértők jó állapotban fennmaradt csontokból vettek mintát. Összesen négy teljes genomot szekvenáltak a korai bronzkor mindhárom kultúrájától, és kettőt a helladikus civilizáció középső bronzkori periódusából. A korai bronzkorból tizenegy személy mitokondriális genomját is feltárták.

A hasonló vizsgálatok a biológiai anyag bomlása, illetve szennyeződése miatt egyáltalán nem egyszerűek. Oscar Lao, a Spanyol Genomikai Szabályozási Központ munkatársa és a csapat tagja elmondta, hogy a minták száma és a DNS minősége az efféle elemzéshez igen jó volt, kifinomult gépi tanulási eszközöket fejlesztettek ki. Ezek már képesek voltak leküzdeni az akadályokat, így a modern szennyezéseket. Az adatoknak köszönhetően rekonstruálni tudták a korabeli genetikai viszonyokat.