Középkori plagizálókat buktattak le a kutatók
A középkorban nem léteztek szerzői jogok, az írók így előszeretettel idéztek megjelölés nélkül más művekből.
A St. Andrews-i Egyetem csapatának a legújabb technológiákkal sikerült helyreállítania a középkori angolszász szerzők hivatkozási hálóját – számol be a Phys.org. Az 1990-es években létrehozott, a nemzetközi kutatásokat is segítő Fontes Anglo-Saxonici adatbázis 2018-ban vált használhatatlanná, ami ellehetetlenítette, hogy felmérjék, miként vettek át részleteket más íróktól a Brit-szigetek kora középkori szerzői.
Egy középkorászokból, informatikusokból, egyéb kutatókból és laikusokból álló csoport a közelmúltban ismét kialakította az adatbázist. A Bryan Yick, a St Andrews-i Egyetem hallgatója által újratervezett és ismét közzétett gyűjtemény remélhetőleg még bővülni is fog.
Dr. Christine Rauer, a csapat tagja szerint az emberek sokszor elfelejtik, hogy a régebbi időkre is nemzetközi összekapcsolódás és szerveződés volt jellemző. Mint mondta, projektjük igazolja, hogy a kora középkori irodalomra sokszínű hagyományok voltak jellemzőek.
A kutatók korábban is tudták, hogy a korszak szerzői idegen műveket is olvastak, a jelenséget ugyanakkor igazán csak az 1984 és 2007 között futó Fontes Anglo-Saxonici projektnek köszönhetően értették meg. Az adatbázisban nagyjából 1100 kora középkori szöveget kapcsoltak 1000 másik forráshoz, melyek Angliában, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában keletkeztek.
A korszakban a forrásmegjelölés nem úgy működött, mint manapság. A szakértők a szövegek elemzésével, az idézetek azonosításával tudják rekonstruálni, hogy az adott szerző milyen műveket olvasott, honnan kölcsönzött. Az eredeti adatbázist 2018-ban biztonsági okokból elérhetetlenné tették, ami komoly érvágás volt a korszakkal foglalkozó kutatóknak.