Eddig nem látott felvétel került elő a Hindenburg katasztrófájáról

A zeppelin típusú léghajók fedélzetén lehetett a leggyorsabban és legkényelmesebben (gyakorlatilag luxusban) átkelni az Atlanti-óceánon, évtizedekig szolgálták az utazók kényelmét e járművek, több mint 2000 baleset nélkül megtett út során. A Hindenburg léghajó május 3-án szállt fel Frankfurtban, három nappal később 36 utassal és 61 fős személyzettel (köztük kiképzés alatt álló csoporttal) a fedélzetén érkezett meg Lakehurstbe. A reptéren magánemberek és filmhíradósok várták 63. útja végén, ami hozzájárult a katasztrófa dokumentálásához. A léghajó a helyi zivataros idő miatt a reptértől távolabb várakozott, majd a vihar elmúltával megközelítette a repteret. Valószínű a hidrogén szivároghatott, és ezt egy, a vihar során a léghajó felületén felgyülemlett töltés hatására egy szikrát lobbantotta be, a robbanást követő alig fél percben 200 ezer köbméter hidrogén égett el, egy csapásra véget vetett a évtizedes luxusutazások korának. A Hindenburg fedélzetén lévő 97 főből 35-en elhunytak, és egy reptéri dolgozó is a katasztrófa áldozata lett.

Nemrégiben egy olyan amatőr felvétel került elő, amelyről eddig a tulajdonosán kívül senkinek se volt tudomása. Míg a többi felvétel a léghajó eleje irányából készült, Harold L. Schenck egy új típusú Kodak filmfelvevő segítségével 8mm-es felvételen örökítette meg a katasztrófát. A robbanás pillanatában még nem filmezett, a kamera az oldalán lógott, ám olyan lélekjelenléte volt, hogy azonnal bekapcsolta és a léghajóra irányította a felvevőt, így páratlan felvétel születhetett. A filmet Harold Schenck unokaöccse, Bob Schenck őrizte meg, majd nemrégiben eredeti voltának igazolását követően digitalizálták. A beillesztett videóban az 5. perctől kezdődik a korabeli felvétel. A katasztrófa kutatói számára új információkkal szolgált a felvétel arról, hogy a lángok miként terjedtek a léghajón.