Ritka arany hajdíszt találtak egy bronzkori nő sírjában

A lelet a távolsági kereskedelem egyik korai bizonyítéka lehet.

A Tübingeni Egyetem és a Baden-Württembergi Örökségvédelmi Hivatal csapata egy aranyból készült spirálra bukkant egy kora bronzkori sírban – számol be az egyetem oldala. A kutatók szerint a lelet a tübingeni régió legkorábbi ismert arany tárgya.
A spirált 2020 őszén találták meg egy kora bronzkorban élt nő nyughelyében. A szakértők úgy vélik, hogy a nagyjából 3800 éves tárgyat az angliai Cornwallban készítették, így a lelet a luxuscikkek korai távolsági kereskedelmének egy ritka bizonyítéka.
A nyughelyben fekvő nőt magzati pozícióban temették el, arccal déli irányba. Ez a késő neolitikum korára volt jellemző Közép-Európában. A sírban azonosított egyetlen tárgy az aranysodronyból készült spirál volt, amelyet a nő háta mögé, a dereka magasságában helyeztek el. A lelet egy hajdísz lehetett, és egykori tulajdonosa magas státuszáról árulkodik.
A tárgy kémiai összetételét vizsgálva arra jutottak, hogy a dísz 20 százalékban ezüstből áll, kevesebb mint 2 százaléka pedig réz. Ez a folyókból mosott arany tipikus természetes összetétele. Raiko Krauss, a Tübingeni Egyetem régésze és kollégái tanulmányukban azt írják, az alapanyag feltételezhetően a dél-angliai Cornwallból, egészen pontosan a Carnon-folyó régiójából származik. A szakértők bíznak benne, hogy idővel további ősi aranytárgyakat találhatnak a térségben.