A megtalált érmeegyüttes a vikingeknek fizetett váltságdíj lehetett

Ezüstérmékből álló leletegyüttest találtak Északkelet-Lengyelországban – számol be a Live Science. Az 1200 éves érméket a Frank Birodalomban verték, és talán annak a váltságdíjnak a részét képezik, amelyet a vikingeknek fizettek a frankok, hogy ne fosszák ki Párizst. Eddig csupán három Karoling-kori érme került elő Lengyelországban.

A régészek szerint a pénzek Trusóból, a Balti-tenger partján fekvő egykori viking kereskedő településről érkezhettek. Mateusz Bogucki, a Varsói Egyetem munkatársa szerint amennyiben az érmék jelentős része Párizshoz köthető, feltételezhető, hogy a kincs valóban a váltságdíj része volt. A kutató ugyanakkor hozzátette, egyelőre túl korai ilyen következtetést levonni. Amikor a pénzeket elásták, a térségben még nem létezett lengyel királyság, a területen pedig szláv törzsek éltek, amelyek jellemzően arab érméket használtak. Ezeket a rabszolgákért cserébe kapták a muszlim kereskedőktől.

Az első leleteket fémdetektorral találták meg 2020 novemberében Biskupiec közelében. Az engedéllyel kereső amatőrök értesítették az Ostródai Múzeumot, a felfedezés helyét pedig a feltárásig titokban tartották.

2021 márciusáig 118 érmét azonosítottak, ezek közül 117-et I. Lajos frank császár (814-840) korában vertek. A 118. érme fia, II. Károly nyugati frank király (840-877) idejére datálható. A Lengyelországban eddig feltárt Karoling-kori érmek Trusóban kerültek elő. Azt egyelőre nem tudni, hogy a kincs hogyan került Biskupiechez, az akkori időszakban a területet vadon borította, korabeli települések nyomaira nem bukkantak a környéken.

A vikingek gyakran támadtak a Frank Birodalomra. A források alapján II. Károly 845-ben 7 ezer ezüstérmét fizetett a fosztogatóknak, hogy kíméljék meg Párizst. Lehetséges, hogy most ennek a váltságdíjnak egy részét fedezték fel.