Át kell írni a kóser táplálkozás történetét

Egy friss tanulmány alapján az ókori júdeaiak gyakran fogyasztottak nem kóser halat, noha a vallási szövegek ezt már tiltották – számol be a Phys.org. A felfedezés segíthet jobban megérteni azokat az ószövetségi táplálkozási előírásokat, melyeket sok zsidó közösség még ma is tart. Ezen leírások tiltják, hogy a zsidók olyan halakat egyenek, amelyeknek nincsenek uszonyai vagy pikkelyei.

A szakértők olyan halcsontokat vizsgáltak, melyeket Izrael és a Sínai-félsziget 30 lelőhelyén gyűjtöttek be. A maradványok a késő bronzkor (időszámítás előtt 1550-1130) és a bizánci időszak vége (időszámítás szerint 640) közötti periódusból származnak. Az eredmények alapján érdemes átgondolni azt az elképzelést, mely szerint a Tórában, azaz a Biblia ótestamentumi részének első öt könyvében lefektetett táplálkozási szabályok az ősi hagyományokon alapultak. Yonatan Adler, az Ariel Egyetem munkatársa szerint a pikkelytelen és úszó nélküli halak tilalma eltért a júdeai étkezési szokásoktól, így nem valószínű, hogy a kóser előírás korábbi tabura épült.

Harcsa csigolyája egy jeruzsálemi régészeti lelőhelyről

Forrás: Journal of the Institute of Archaeology of Tel Aviv University

Az Ószövetségben több ponton is leírják, hogy milyen típusú halakat nem szabad fogyasztani, a részlet Mózes harmadik könyvében és Mózes ötödik könyvében is rögtön a disznóhús tilalma után következik. Míg a zsidóság és a disznóhús kapcsolatával rengeteget foglalkoztak a kutatók az idők során, addig a vízi táplálékokra vonatkozó szabályokat meglehetősen keveset vizsgálták.

Az eredmények azt mutatják, hogy a nem kóser halak száma a római korban és ezt követően csökkent, az időszakot megelőzően ugyanakkor az ilyen táplálékok viszonylag gyakoriak voltak. A csapat célja most az, hogy kiderítsék, mikor fogalmazódott meg először a halevés korlátozásának ötlete.