Feltárták a Gyenyiszova-barlang genetikai történetét

Elena Zavala, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa és kollégái a szibériai Gyenyiszova-barlang üledékmintáiból vontak ki DNS-t – számol be a Wollongongi Egyetem oldala. Az új tanulmány révén kiderül, hogy milyen állatok és embercsoportok éltek a lelőhelyen a távoli múltban.

A barlang különlegessége, hogy itt kerültek elő egyik ősi rokonunk, a gyenyiszovai ember maradványai. Ez az egyetlen ismert lelőhely a világon, ahol a csoport mellett bizonyítottan korai modern emberek és neandervölgyiek is éltek egy időben.

Az elmúlt 40 évben számos gyenyiszovai- és neandervölgyi-kövületet begyűjtöttek a lelőhelyről, de a modern ember fosszíliáit nem találták meg. Éppen ezért találgatás kezdődött, hogy kik készíthették a helyi eszközöket, illetve kik élhettek a barlangban a különböző időszakokban.

A kutatóknak most genetikai vizsgálattal sikerült igazolniuk a modern ember jelenlétét, emellett számos állat nyomait is kimutatták. A szakértők több mint 700 üledékmintát elemeztek.

A gyenyiszovaiak 250-60 ezer éve laktak a környéken, és a legkorábbi kőeszközöket is ők készítették, míg a neandervölgyiek 200 ezer éve jelentek meg, és 40 ezer éve tűntek el. A modern emberek DNS-e ezzel szemben 60-45 ezer éve mutatható ki a barlangban. A szakértők úgy gondolják, hogy a modern emberek új technológiákat is magukkal hoztak a térségbe.

Az emberi és állati genetikai nyomok alapján a régió fontos változásai is felmérhetőek. 190 ezer éve, a neandervölgyiek megjelenésével, illetve a hiéna- és medvepopulációk megváltozásával nagyjából egy időben például hidegebbé vált a környezet. 130-100 ezer éve aztán a klíma ismét melegebb lett, így megváltozott a fauna, a gyenyiszovai ember pedig eltűnt.