Leonardo Da Vinci ma élő leszármazottait azonosították

690 évet, 21 generációt és 14 ma élő férfi utódot sikerült feltárnia annak a kutatópárosnak, amely a Da Vinci család hosszú történetét vizsgálta, jórészt történettudományi és genealógiai adatok segítségével. A bő 10 évig tartó vizsgálatban Alessandro Vezossi és Agnese Sabato kutatók végig tudták követni az apáról fiúra szálló Da Vinci, majd később, a 18. századtól a Vinci nevet az 1331-ben született „ősapa” Michele korától a híres Leonardo-n és testvérein keresztül, továbbá a család számos oldalága feltárásával a ma élő leszármazottakig.
2016-ban ugyanaz a két olasz kutató már sikeresen kinyomozta a Da Vinci család 19 generációját, és több tucat ma élő, ám nem közvetlen leszármazottat (köztük a filmrendező Franco Zeffirellit) is azonosított, most ezt a munkát tette teljessé a tanulmányuk.

A kutatók minden egyes generációt végigjárnak tanulmányukban, összeírva az adott családtagok lakhelyét, további családi és foglalkozásbéli adataikat. A 90 oldalas tanulmányban a családfa részleteiben bárki elmerülhet. Bár a ma élő leszármazottak kiléte kiderült, róluk név szerint – személyiségvédelmi okokból – nem emlékeznek meg a szerzők. A The Guardian szerint a mai közvetlen leszármazottak jórészt abban a toszkánai régióban élnek, ahol az ősök is, sokuk egyszerű hivatalnok (a Da Vinci családban már 600 éve is számos városi tisztségviselő akadt) vagy mesterember. A legidősebb 85, a legifjabb mindössze egy éves.

A gyermektelen Leonardo családját a féltestvére, Domenico leszármazottai képviselik (Leonardo édesapjának legalább 22 fiúgyereke született). A most feltárt családfa alapján pontos DNS-vizsgálatok is készülnek majd, amit a számos kutatóintézet bevonásával indított Leonardo Da Vinci DNS Projekt irányít, s mivel az Y-kromoszómák mintegy 25 generáción át változatlanul öröklődnek, ezért a ma élő leszármazottakét össze tudják hasonlítani a korábbi generációk képviselőinek maradványaiból kinyerttel. Amint ez a vizsgálat elkészül, talán Leonardo Da Vinci zsenialitásának genetikai hátterét is jobban megismerhetjük majd, kiderülhetnek fizikai adottságai vagy az idő előtti öregedésének oka is, és esetleg a kivételes érzékszervi működéséről is információkat kaphatunk.
Ezek mellett a genetikai nyomok igazolását követően majd egyes kétséges alkotásait is vizsgálni lehet, s kiderülhet például az, hogy egyáltalán volt-e a reneszánsz mester kezében az adott mű. A projekt már végzett kísérleteket, és bebizonyosodott, hogy a félezer éves művekről lehet használható DNS-mintákat kinyerni.
Kiderülhet az is, hogy valóban Leonardo csontjait őrzik-e a franciaországi Amboise, a francia forradalom alatt feldúlt, kastélyának Saint-Hubert kápolnájában, ahová pont a forradalom után helyezték át az eredeti,  Saint-Florentin kápolnában volt nyughelyéről.