Ősi koprolitok árulkodnak a maják történetéről
Úgy tűnik, a civilizáció a véltnél tovább fennmaradt Itzan térségében.
Benjamin Keenan, a McGill Egyetem munkatársa és kollégái új tanulmányukban a mai Guatemala területén fekvő Itzannál feltárt székletmintákat elemezték – számol be az egyetem oldala. Eredményeik sokat elárulnak arról, hogy miként alakult a populáció a klímaváltozások hatására.
A csapat az ürülékben található szerves anyagokat, az úgynevezett sztanolokat vizsgálta. A mintákat egy közeli tóból gyűjtötték be. Az elemzés alapján következtettek a térség populációjának alakulására, az adatokat pedig összevetették az éghajlat és a vegetáció változásával kapcsolatos információkkal.
A kutatók egy 3300 évvel ezelőtt kezdődött periódust tártak fel. Úgy tűnik, az emberek a véltnél 650 évvel korábban jelentek meg Itzan tereplépcsőjén, és a maják a 800-1000 között zajló „összeomlás” után is éltek a környéken. A szakértők eddig úgy vélték, hogy egy szárazság vagy egy háború miatt az emberek elhagyták a régiót. Az eredmények azt is felfedték, hogy a spanyolok 1697-es támadásakor nőtt a népesség – ez összhangban van a menekültekről szóló feljegyzésekkel.
A koprolit elemzésekből jól kirajzolódik a maja populáció csökkenése, mely a szárazságok miatt három fázisban zajlott.
Korai emberi ősök tudatos temetkezési szokásai
Úgy tűnik, egy ősi rokonunk már 100 ezer évvel a Homo sapiens előtt létrehozhatott sírokat.
A tengerfenéken állítanak helyre egy római mozaikot
A római kori mozaik Baia részben elsüllyedt, romvárosához tartozik.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
