Ókori szerencsehozó érméket találtak

2017-ben amatőr kincsvadászok 107 római kori pénzérmére bukkantak egy hollandiai folyó partján. Akkor nem értették, hogy a pénzek miként kerültek a lelőhelyre, a szakértők azonban most választ találhattak a rejtélyre – számol be a Live Science.

A kutatók úgy vélik, hogy a korszakban a folyó ezen keskeny szakaszánál egy sekély gázló feküdt. A Holland Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség szerint elképzelhető, hogy az érméket babonás emberek dobták a folyóba, ezzel kérve a folyótól biztonságos áthaladást. Liesbeth Claes, a Leideni Egyetem munkatársa kiemelte, több pénzen katonai témájú képek láthatóak. A régész szerint egy, a római kor előttről származó szokásról lehet szó, amely a későbbi időkben is kitartott, kissé átalakulva.

Nico és Wim van Schaijk amatőr fémdetektorosok Berlicum közelében, az Aa folyónál fedezték fel a tárgyakat. A leletek között négy ezüst- és 103 bronzérme volt, de találtak fejszéket is. Később a szakértők két további érmét is feltártak, a pénzeket az időszámítás előtt 27 és időszámítás szerint 180 közötti periódusban verték.

Claes szerint az érmék nem voltak különösebben értékesek, egy nagy területen szórták szét őket, és egy 200 éves periódus alatt készültek. Ezek alapján gyanítható, hogy a pénzeket nem egy ember vagy csoport rejtette el, ehelyett az idők során többen dobálták szét őket. Egy 19. századi feljegyzés alapján a környéken egykor egy gázló volt, a kutatók arra gyanakodnak, hogy az itt átkelők szórták el az érméket, hasonló módon, ahogy manapság a szökőkutakba szoktak érmét dobni a jó szerencse reményében.