Miről árulkodnak az ősi tűznyomok?

Az emberiség történetének egyik fontos mérföldköve a tudatos tűzhasználat kezdete volt. Egy új tanulmány alapján a különleges tudás 400 ezer éve kezdett el terjedni a populációk között – számol be a ScienceAlert. Mindez meglepő, hiszen ekkor a modern ember még valószínűleg ki sem fejlődött, és a kulturális keveredésre is csak jóval későbbről vannak régészeti bizonyítékok.

Katharine MacDonald, a Leideni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint eddig úgy vélték, hogy a kulturális diffúzió 70 ezer éve, a Homo sapiens szétszóródásával indult meg. A tűzzel kapcsolatos adatok viszont másról árulkodnak.

A szakértők olyan tűznyomokat elemeztek, melyek homininákhoz köthető helyszíneken azonosítottak. A kutatók európai, izraeli, ázsiai és észak-afrikai lelőhelyeken talált bizonyítékokat tanulmányoztak. Az eredmények alapján 400 ezer évvel ezelőtt szinte az összes területen alig használtak tüzet, ezt követően ugyanakkor egyre több és több lelőhelyen jelentek meg a lángokra utaló jelek.

Bár elképzelhető, hogy az egyes területeken függetlenül fejlődött ki a tűzhasználat, a gyors térhódítás miatt viszont valószínűbb, hogy ősi rokonaink átadták egymásnak a tudást. A szakértők antropológiai, primatológiai és társadalomtudományi adatokat felhasználva azt is feltárták, hogy a korai csoportok között egyéb információk is gazdát cserélhettek. Nagyjából 300 ezer éve például egy egyedi kőeszköz-készítő technika kezdett el hasonlóan terjedni, mint a tűzhasználat.

A friss eredményeket érdemes fenntartással kezelni, hiszen nem minden esetben állapítható meg, hogy a tűznyomok tudatos használatból származnak-e. A kutatók ennek ellenére úgy vélik, hogy az ősi homininák nemcsak genetikai, hanem kulturális szempontból is keveredtek, társas hálózatuk pedig igen kiterjedt volt.