Európa egyik legősibb városa
Európa egyik legősibb városa a mai Bulgária területén található és mintegy 3200 évvel ezelőtt alapították.
Az ókorban Mesembriának hívták („Melsa városának”, utalva a település legendás alapítójára), a középkorban Mesemvria néven emlegették, majd később nevezték át Neszebárra. Lakói először három évezreddel ezelőtt, a bronzkor végén telepedtek le itt. Számos régészeti lelet bizonyítja a város évszázados történetét, amely épp úgy virágzott a trákok, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom és a Bolgár Állam irányítása alatt.
„Megalapítása óta veszik körül a várost az erődfalak, amelyek egyes maradványai a mai napig fennmaradtak. Az első ilyen védfalakat a trákok építették Krisztus előtt a 8. században, majd az ő példájukat követék időszámításunk előtt az 5. században a dór származású, görög gyarmatosítók is. A város fokozatosan nőtt; templomokat, sportra alkalmas területeket és színházat építettek. Az ősi Mesembriának két kikötője volt: egy északi és egy déli, ahol még ma is megtalálhatók az ősi hajók nyomai. Miután a rómaiak meghódították a várost, ők is elkezdték tovább bővíteni az erődfalakat, de nem hagytak fel az építkezéssel, az időszámításunk szerint 5. században érkező, Bizánci Birodalom népei sem, amikor újabb fellendülés jellemezte a térséget. A város kapuja melletti, igen jó állapotban fennmaradt fal erre a legjobb példa. A korai bizánci időszakban a délnyugati parton is erődfal épült, ami szintén a mai napig látható. Miután azonban a birodalom fővárosa Konstantinápolyba költözött és a kereszténység lett a hivatalos vallás, Mesembria területén is elkezdtek keresztény templomokat építeni, ami a térség védjegyévé vált” – magyarázta Nadya Medneva, aki idegenvezetőként navigálta a National Geographic Magazin munkatársát több nemzetközi újságíróval együtt egy hétig Bulgáriában.
Neszebar az évezredes, folyamatos fejlődésről tanúskodik: Mesembria néven már időszámításunk előtt 440 körül elkezdtek itt saját érméket verni, amihez a 3-2. században már aranyat is használtak. A város jó kereskedelmi kapcsolatokat ápolt a Fekete-tenger, az Égei-tenger és a Földközi-tenger menti poliszokkal. Gazdag kulturális és szellemi életről árulkodik az ebből az időszakból származó számos lelet, amelyeket a város Régészeti Múzeumában őriznek.
A várost Krisztus előtt 72-ben ellenállás nélkül foglalta el a római hadsereg. Rövid megszállás után, Krisztus után az 1. század elején vált a Római Birodalom részévé. Az újkeletűen Mesemvria néven emlegetett település továbbra is saját bronzérméket veretett, és fontos kereskedelmi és kulturális központ maradt a Fekete-tenger partján.
„Neszebar fontos része az európai történelemnek. Talán egyetlen más településre sem tartott igényt annyi birodalom, mint erre a kisvárosra. Először 812-ben lett a bolgár állam része, amikor Krum, az első dunai bolgár birodalom kánja megtámadta és meghódította. Ezután szlávok és bolgárok telepedtek le itt. Ők nevezték el a települést Neszebarnak, amely Nagy Simeon cár uralkodása alatt hosszabb ideig bolgár kézben maradt. Később, több száz évnyi bizánci uralom után Todor Svetoslav cár ismét a bolgár államhoz csatolta 1304-ben, majd Iván Sándor bolgár cár negyven éves uralkodása alatt nagy fellendülésen ment át. Ezután 1366-ban ismét fordult a kocka és Amedeo di Savoya gróf lovagjaival elfoglalta, majd tálcán kínálta a bizánci császárnak. Az oszmán törökök 1396-ban támadták meg, míg végül 1453-ban az Oszmán Birodalom részévé vált” – vázolta a terület gazdag történelmét Nadya Medneva.
Az oszmán uralom évszázadai alatt azonban nem szűnt meg a gazdasági és a kulturális élet Neszebarban. Templomokat, nyilvános fürdőket, új vízellátó rendszereket és szökőkutakat építettek és díszítettek, a művészek ikonokat festettek, miközben a város kikötője továbbra is jelentős import- és export központnak számított a Fekete-tenger partján. A településen több szélmalom is működött; nem véletlen, hogy az óváros bejáratánál található szélmalom Neszebar egyik ikonikus építménye.
A legendák szerint egykor körülbelül negyven templom volt Neszebarban; ma már huszonháromról van fellelhető információ. A legtöbbet mára országos jelentőségű építészeti műemlékké nyilvánították. Ezek ma Neszebar történetének leglátványosabb maradványai az óvárosban.
Érdekesség, hogy az 1960-as években és az 1970-es évek elején öt, víz alatti régészeti expedíciót végeztek a térségben, amelyek segítettek megérteni, hogyan alakult ki a terület az évszázadok során. A tudomány jelenlegi állása szerint először egy trák település, majd egy görög kolónia, ezután egy római falu, később egy középkori város, végül egy reneszánsz város virágzott itt.
Neszebar óvárosa egy hosszú félszigeten található. Egyedülálló természeti környezete és a különböző történelmi időszakok jól megőrzött történelmi épületei (különösen a 13. és 14. századi templomok) miatt 1983-ban az egész terület felkerült az UNESCO kulturális örökségének listájára.
Írta: Jeki Gabriella
Azonosíthatták a Biblia egyik helyszínét
A kutatók úgy vélik, hogy megtalálták az ókori Izrael számára kiemelt jelentőségű Mahanaimot.
Mivel foglalkozik valójában a kefekötő?
Kisebb időutazásba csöppenhet, aki betér a budapesti kefeüzletbe: itt még kézzel készül az ezernyi kefe- és ecsetfajta.
1700 éves aranykincset találtak
A 141 darab érme között olyanok is akadnak, amelyeken egy trónbitorló római császár portréja látható.
Hatalmas, ősi erőd rejtőzik a Kaukázusban
Egy új vizsgálat alapján a véltnél is nagyobb a mintegy 3000 éves lelőhely.
Nem Kleopátra húgáé a Törökországban talált koponya
A kutatók korábban azt feltételezték, hogy az Epheszoszban feltárt lelet IV. Arszinoéhez köthető.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
