Egy kései pestisjárvány áldozatainak temetője került elő
A nagy északi háborút kísérő pestisjárvány 1708 és 1712 között érte el a csúcsát.
A nagy északi háború (1700-1721) idejéből származó temetőre bukkantak egy észak-lengyelországi építkezés során, Mikołajki városánál – számol be a Smithsonian Magazine. A nyughelybe a korabeli pestisjárvány áldozatait temették el. A Jerzy Okulicz-Kozaryn Dajna Alapítvány régészei eddig 60 sírban 100 személy maradványait fedezték fel.
A helyiek 1710 és 1711 között használták a temetőt. Ekkoriban a pestis igen gyorsan terjedt Mazúria régiójában, egyes sírokban egész családokat temettek el. Agnieszka Jaremek, a Dajna Alapítvány alelnöke szerint a korabeli források arról írnak, hogy a templom sírkertjében egyszerűen nem volt elég hely, ezért a Mrągowo felé vezető út mellett alakítottak ki új temetőt.
A helyszínen a szakértők egy újkőkori és egy, a római periódusra datálható település maradványait is azonosították. A korabeliek számára kedvező lehetett a terület, mivel viszonylag sík, a közelben pedig egy tó is fekszik.
Az északi háború során Oroszország és szövetségesei, illetve Svédország küzdöttek egymással a Balti-tenger feletti fennhatóságért – a konfliktust végül Oroszország nyerte. 1702-ben a pestis ütötte fel a fejét a svéd seregben, 1712-re a betegség már Hamburgba is elért. Ez volt a Baltikum utolsó pestisjárványa.